Soha nem látott számú maskarás búcsúztatja a telet az idei busójáráson
2020. január 20. hétfő 10:55
Minden eddiginél több, 1750 maskarással űzik a telet az egy hónap múlva kezdődő mohácsi busójáráson, amelyre a szervezők kedvező időjárás esetén napi 50-60 ezer érdeklődőt várnak.
A messze földön híres, február 20-án indul hatnapos farsangi eseményen mintegy nyolcvan programmal; a többi között táncházakkal, bálokkal, kiállításokkal, busóbemutatókkal, gasztronómia ízelítőkkel várják az érdeklődőket - mondta el az MTI-nek Hegedűs Emese, a főszervezők egyike.
Beszámolt arról, hogy a február 25-ig, húshagyó keddig tartó népszerű rendezvényen 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodik a résztvevők szórakoztatásáról a Duna-parti városban. Hozzátette: a busójáráson tartják a Schneider Lajos Népdaléneklési és Népzenei Tehetségkutató Versenyt és a koncerttel fűszerezett Nemzetközi Farsangi Dudástalálkozót is.
A hagyományőrző rendezvényen a családok számára is kínálnak érdekes programokat: egyebek mellett a Csizmás kandúr című színházi előadás várja majd a kisiskolásokat a Kossuth Filmszínházban, a Kanizsai Dorottya Múzeumban pedig kézműves foglalkozásokat tartanak.
Hegedűs Emese felhívta a figyelmet arra, hogy február 21-én, pénteken a maszkfaragók és kellékkészítők kiállítását nyitják meg, a legtöbb programot felvonultató hétvégi napokon pedig Versendi Kovács József tamburaprímás és barátai adnak koncertet, busócsoportok rendeznek bemutatókat, emellett a mohácsi gasztronómiában is elmerülhetnek a látogatók.
A közönség zenei szórakoztatásáról mások mellett az Alma, a Poklade, a Kis Kata zenekar és a Maszkura együttes, valamint a Zora néptánccsoport és Menyhárt Éva is gondoskodik majd a rendezvényen.
A legfontosabb programokat február 23-án, farsangvasárnap rendezik: a busók akkor kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.
Hegedűs Emese úgy vélekedett - amennyiben az időjárás kegyes lesz a szabadtéri programokhoz is - napi átlagban 50-60 ezer ember is ellátogathat az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett busójárás rendezvényeire.
A mohácsiak körében sokacnak, a köznyelvben sokácként nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson.
MTI
Facebook box
Megosztás
Mások most ezeket a cikkeket olvassák
- Konkoly Zsófia újabb ezüstérmet...
- Halálra injekciózott egy ápoló egy...
- Ezen a napon robbant fel harmincnyolc...
- Május első hetében adják át az M6-os...
- Nézze meg, milyen lesz az idő hétvégén!
- Hiába a 40-es tábla, sokan eszetlenül...
- Döbbenet: Dundika és Majka egy pár!
- Tizennégy éve ölt a pécsi egyetemi...
- Baranyában kezdett költésbe egy, a...
- Személyesen mondott köszönetet élete...