Régészeti lelőhelyek is veszélyben vannak Dunaszekcsőn

2015. augusztus 02. vasárnap 16:08

Kiemelten védett, római kori régészeti lelőhelyet is veszélyeztetnek a dunaszekcsői, omlásnak indult löszfalak, ezért a Kulturális Örökségvédelemért Felelős Államtitkárság kezdeményezésére helyszíni szemlét tartottak a napokban a szakemberek. A kulturális javak megóvása érdekében tervet készítenek a tapasztaltak alapján. 

Folyamatosan szemmel tartják a szakemberek a dunaszekcsői Várhegyet, mivel a löszfalak folyamatosan suvadnak. A területrészen, illetve annak közvetlen közelében már évszázadok óta rendszeresek a felszínmozgások. Az ezeket megelőző jelenségek 2007 őszétől kezdődően zajlanak, amit az elvégzett terepi ellenőrzések eredményei és az utóbbi években megvalósuló geológiai mérések is igazolnak. A veszélyeztetett terület napjainkban is mozog.

Mivel a várható omlása kiemelten védett római kori régészeti lelőhelyet is veszélyeztet, a Kulturális Örökségvédelemért Felelős Államtitkárság kezdeményezésére helyszíni szemlét tartottak a napokban. Az összejövetel célja az volt, hogy a Dunaszekcső-várhegyi régészeti lelőhely állagromlás megóvására vonatkozó, lehetséges elképzeléseket megvitassák.

A Katasztrófavédelem és a társszervek szakemberei a helyszíni szemlét követően egyeztetést tartottak a még meglévő értékek megóvása, illetve azok feltárása érdekében. A természeti folyamat - a kőzettér mozgásának intenzitását - értékelve a lakosságvédelmi feladatok mellett a kulturális javak védelmére is ütemterv kidolgozása szükséges, amelyben a társszervek - figyelembe véve a természetvédelmi, geológiai szempontokat - közösen fogják a megoldási javaslatukat megtenni.

Erőd állt a Várhegyen

A dunaszekcsői löszfalra épült római erőd a Pannónia limes egyik fontos építménye volt, amely a Római Birodalom védelmét szolgáló szárazföldi határvonalon helyezkedett el. A térség igen gazdag a régészeti leletek szempontjából, innen került elő Marcus Aurelius császár mellszobra is. Az erődítményt nagy valószínűség szerint azért építették a Várhegyre, mert kiváló kilátás nyílt keleti irányba. A Várhegy Duna felöli oldala azonban az erőd keleti felével együtt megcsúszott, az építmény megmaradt falait pedig a szőlőtelepítés miatt elbontották. Az erőd történetére vonatkozó adatok igen bizonytalanok, de régészeti leletek szempontjából bizonyos, hogy rendkívül gazdag a dunaszekcsői löszfal és környéke.

Erőd állt a Várhegyen

A dunaszekcsői löszfalra épült római erőd a Pannónia limes egyik fontos építménye volt, amely a Római Birodalom védelmét szolgáló szárazföldi határvonalon helyezkedett el. A térség igen gazdag a régészeti leletek szempontjából, innen került elő Marcus Aurelius császár mellszobra is. Az erődítményt nagy valószínűség szerint azért építették a Várhegyre, mert kiváló kilátás nyílt keleti irányba. A Várhegy Duna felöli oldala azonban az erőd keleti felével együtt megcsúszott, az építmény megmaradt falait pedig a szőlőtelepítés miatt elbontották. Az erőd történetére vonatkozó adatok igen bizonytalanok, de régészeti leletek szempontjából bizonyos, hogy rendkívül gazdag a dunaszekcsői löszfal és környéke.

A terület mozgását mindazonáltal továbbra is folyamatosan figyelemmel kísérik. A település önkormányzata által vezetett jegyzőkönyvben rögzítik a rendszeres mérések időpontját, helyét, valamint a mozgás mértékét. A mérések eredményeit a megyei és a helyi katasztrófavédelem, és a kormányhivatal illetékes osztálya is nyomon követi.

Az önkormányzat által végzett napi mérések mellett a geológus szakemberek és a mohácsi katasztrófavédelmi kirendeltség munkatársai alkalomszerű, eseményhez kötött helyszíni bejárásokat is tartanak. Amennyiben a löszfal mozgásának a mértéke indokolja, a hatóságok megteszik a szükséges lakosságvédelmi és a Dunát érintő közlekedésbiztonsági intézkedéseket.

Képünkön: a helyszíni bejáráson a szakemberek.  

Forrás: Mohácsi Újság.hu