Nem átlagosak: az épület kopottas, de az előadások újszerűek a Pécsi Harmadik Színházban

2015. november 15. vasárnap 07:28

Nem átlagosak: az épület kopottas, de az előadások újszerűek a Pécsi Harmadik Színházban

Szándékosan térnek el az átlagostól, nyilatkozta hírportálunknak Vincze János, a Pécsi Harmadik Színház igazgatója. A számok azt mutatják, a szokatlan előadásokra igény mutatkozik a városban, hiszen a nézőszám emelkedik. Rákérdeztünk, mikor újulhat meg a kopottas épület - úgy tűnik, nem mostanában.

Két új, saját bemutatót tervez a 2015/16-os évadban a Pécsi Harmadik Színház. A „Komámasszony, hol a stukker?" az abszurd műfajt képviseli, míg az „Oszlopos Simeon" az értelmiség válságáról szól. A vendégprodukciók listáján ezúttal a beregszászi, a szabadkai és a Nemzeti Színház előadásai szerepelnek.

Vincze János igazgató szerint a darabok mindegyike jól illeszkedik a teátrum koncepciójába. Mint fogalmazott, a Harmadik „a hivatásos és az alternatív színházaktól is különböző, új tartalmi és formai lehetőségeket kereső intézmény".

- Alapelvünk, hogy a jelenlegi színházi struktúrától eleve elütő színházat ne a magyar átlaghoz közelítsük. E helyett - megőrizve eddigi értékeinket, elsősorban a kortárs magyar drámák színpadra állítását - egyéni, befogadó profil és működés kialakítása a célunk - mondta.

Hogy az elképzelésnek helye van a városban, mi sem bizonyítja jobban, mint az előadások iránt tanúsított érdeklődés. Míg 2013-ban nagyjából 16 ezer néző fordult meg a színházban, tavaly már közel húszezer. Ezzel párhuzamosan pedig a bérleteladások száma is mintegy nyolcszázzal nőtt.

Harmincöt éve működnek

A Pécsi Harmadik Színház a mostani esztendőben ünnepli fennállásának harmincötödik évfordulóját, a volt művelődési házban 1980-ban indult el a színjátszás. Az első szabadon választott közgyűlés döntésével 1995. január elsejétől „társulat nélküli, produkciókra szerveződő, önkormányzati és központi költségvetési támogatásban részesülő hivatásos színházzá" váltak. A teátrumban folyó magas művészi színvonalú munkát Pro Communitate kitüntető címmel ismerték el.



- Diákok, dolgozó emberek, vagy éppen városunkban pihenő vendégek éppúgy megtekintik előadásainkat, mint a csak egy alkalomra ideutazó budapestiek. Nagyon örülünk, hogy pécsi kötődésű, ám évtizedek óta külföldön élők is érdeklődnek a darabok iránt, ha a városban járnak - felelte azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy kik foglalnak helyet a teátrum nézőterén.

Ugyan az uránvárosi színháznál elsősorban a tartalomra koncentrálnak, azért a külsőség sem utolsó. Ebből a szempontból bizony akad elmaradás a Harmadik esetében.

- A színház épülete közel negyven éves, természetesen ráférne a felújítás. Lehetőségeinkhez mérten folyamatosan fejlesztjük a gépészetet, a világítási és hangtechnikai eszközeinket. Nehézségeink ellenére az ide érkező nem kevés vendégtársulat még mindig meg volt elégedve a technikai kiszolgálással, az előadások lebonyolításával. Ez nagyban köszönhető műszaki munkatársaink szaktudásának, színház iránti szeretetének.

Vincze János hozzátette: az anyagi lehetőségeket figyelembe véve a nagyobb volumenű beruházásokra, az épület felújítására jelenleg nincs lehetőség.


Képünkön: sokat megélt a Harmadik otthona. 

Palotás P. - Fotó: Kálmándy Ferenc