Nagy Kiállítótér: a város végül azt csinál, amit akar

2007. december 04. kedd 23:04

Kisebb lesz, drágább lesz, máshol lesz, mi lesz benne? Megannyi kérdés a Nagy Kiállítótérrel kapcsolatban, holott két év múlva már működnie kellene az EKF talán legfontosabb kulcsprojektjének. A város saját hatáskörben, a megye nélkül is dönthet minden kérdésben - akár el is állhat a beruházástól.

Bár a Nagy Kiállítótér tervpályázatán már fél éve győztest hirdettek, mind a mai napig tart a huzavona még az épület puszta megvalósulásáról is. A most elkészült megvalósíthatósági tanulmányok után - legkésőbb az év végéig - azonban el kell dönteni, mi legyen a város és a megye közös projektjével. A kérdés csak az, ki mondja ki a végső szót?

Meglehetősen komoly, a sajtóban is nagy visszhangot kiváltó nézetkülönbség alakult ki az elmúlt hetekben az EKF egyik leginkább turistacsalogatónak szánt beruházása kapcsán a megye és a város között. A Nagy Kiállítótér ugyanis a közös projekt: a várost gazdagítaná, viszont a megye vállalná a fenntartását és az építkezés megindításához szükséges önrészt. Pécs polgármestere ugyanakkor szívesen látna városi intézményeket is (például a Városi Képtárat és a Pécsi Galériát) a három és félmilliárd forint értékű óriásberuházásban.

A december közepére elkészülő megvalósíthatósági tervek értesüléseink szerint több lehetőséget is számításba vesznek: úgymint 1.) legrosszabb esetben nem építik meg a projektet, s csak a Múzeum utca újulhat meg, 2.) egy másik elképzelés szerint elhelyeznék benne a fent említett pécsi intézményeket is, úgy hogy a Csontváry Múzeumnak is jutna hely az Múzeum utcai épületben. Ezek mellett 3.) a legújabb (városházi) elképzelés szerint az egész beruházást áthelyeznék a Zsolnay Negyedbe.

Mint azt a Pécsi Újság.hu Mészáros András EKF-főigazgatótól megtudta, a végső szót a városnak kell kimondania a projekt kapcsán, hiszen Pécs a teljes program kedvezményezettje.

Az igazgató ugyanakkor úgy látja, az önkormányzat képes lesz megegyezni Baranya vezetésével mind a helyszínt, mind a funkciókat illetően, így a projekt megvalósítható 2010-ig. „A felek közel állnak a konszenzushoz, így optimistán várjuk a fejleményeket" - mondja.

Hargitai János, a megyei közgyűlés elnöke szerint is van erre esély: „a megye vállalta volna a program teljes megvalósítását, az önrésszel együtt, ám ha a város plusz funkciókat szeretne, akkor nyilvánvalóan a majdani fenntartási költségekből is részesülnie kell" - mondja a fideszes politikus, aki csakis a Káptalan utcai helyszínt támogatja.

Hargitai azonban hajthatatlan bizonyos kérdésekben: „az új helyszínen helyet kell kapnia a Csontváry Múzeumnak és a Modern Magyar Képtárnak is, hiszen ezeket sokkal költséghatékonyabban lehet működtetni így, ráadásul a szakemberháttér is biztosított. Ha Pécs polgármestere a két másik városi intézményt is be szeretné hozni a rendszerbe, akkor ezek működési költségeit is biztosítania kell számunkra - ellenkező esetben a megye nem tudja vállalni a fenntartási költségeket".

Jelenleg tehát csak két dolog biztos.

Az egyik, hogy a városnak mielőbb megegyezést kell kötnie önmagával és a megyével is, hiszen Pécs egyik legnagyobb attrakciója a ma is meglévő múzeumhálózat. Így ha egyszer valóban megérkeznek a sokat emlegetett 2010-es turisták, számukra valószínűleg egy belvárosi óriáskiállítás meglátogatása lenne az egyik legvonzóbb kulturális program.

A másik, ami biztos az az, hogy a végső szót Pécs mondja ki, s ezzel lényegében a felelősség is az övé. Ha nem születik megegyezés, s végül nem épül meg a Nagy Kiállítótér, Tasnádi Péter nyilatkozatai szerint a beruházásra jutó több millirádnyi ROP-támogatás akkor is megmarad - csak esetleg majd másra költik el.

Vannak egyébként, akik már most azt sejtik, hogy a váratlanul kiprovokált, lényegében előzmények nélküli vitának éppen ez lenne a célja: szakmai és fenntarthatósági okokra hivatkozva látványosan összeveszni a megyével, bejelenteni, hogy mégsem lesz Nagy Kiállítótér, majd az így megmaradó milliárdokat elkölteni valami másra.

Remélhetőleg mindez csak spekuláció.

Korb Zoltán