Kopácsi finomságok: halat magyarosan

A Kopácsi rét

A Kopácsi rét Európa egyik legjelentősebb vízi élőhelye, ami hozzávetőlegesen a magyar-horvát-szerb hármas határtól a Duna-Dráva összefolyásáig terjedő területet foglalja magába.
A Duna a belé torkolló Drávát nem tudja teljes egészében befogadni, így a közelben lévő helyek az év nagy részében, míg egyes mellékágak, holtágak és tavak egész évben vízzel telítettek. A Duna delta után ez a 23 000 hektáros terület a második legjelentősebb szaporodó hely a folyón; eddig 44 halfaj előfordulását írták le.

A víz melletti falu

Kopács ősi halászfalu, lakosságának körülbelül háromnegyede magyar nemzetiségű. Sorsa mindig a mellette lévő vizes területektől függött. Mivel a középkorban hallal adóztak, tulajdonlásáért gyakran pereskedtek a főurak.

Már messziről észrevehető református temploma nem is annyira kultúrtörténeti értéke, hanem az 1991-es háború kapcsán robbant be a köztudatba, a megrongált torony a falu egyik szimbólumává vált. A falon lévő tábla információja szerint 1999-ben a magyar nép adományaiból építették újjá.

Helyi ételek

Mivel a halászléről, halpaprikásról külön is szeretnénk majd írni, ezért ettől most eltekintünk, de marad azért érdekes téma.

A kopácsiaknak volt a legnagyobb konyhájuk - a rét, s ott készültek a legízletesebb ételek. Kevés eszközzel, a lehető legegyszerűbb eljárással főzték, sütötték meg a helyben gyűjtött vagy fogott „nyersanyagot".

Nézze meg képgalériánkat klikk!

A csíptetős ponty készítése
 
A megtisztított, háta felől felbontott pontyból távolítsuk el a beleket, a kopoltyúkat, ne felejtsük el a keserű fogat sem. Miután alaposan megmostuk, mindkét oldalon irdaljuk be. Pontyonként egy-egy fűzfaágat vágunk, bevágjuk, és lepucoljuk a kérgét, majd behasítjuk. Ez lesz a csíptető. A hal testen keresztül szúrjunk át két vékony fűzvesszőt, hogy a pontysütés közben ne pöndörödjön össze. Miután a kiterített halat belehelyeztük a nyársba, sózzuk be - ízlés szerint ételízesítőt is használhatunk -, és végül szúrjuk a csíptetőnyársat a tűz mellé. Paprikával csak a legvégén fűszerezzünk. Hagymakarikákkal tálaljuk (felső képünkön).

A réti embernek a szabadban legegyszerűbb volt nyárson megsütni a halat (második képünkön). Erre a célra legjobb a csuka. Mundérosan, pikkelyestől ráhúzzák egy fél méteres nyers fűzfanyársra, hogy ne kapjon könnyen bele a tűz. A nyársat a szemen keresztül a gerinc mentén szúrják a halba, hogy ne roncsolják szét a belső szerveit. A nyársra szúrt halakat fejjel lefelé az izzó parázs mellé állítják. A tűz körül kertet csinálnak a nyársra tűzött halakból. Először a háti részt sütik, mert ott a legvastagabb a hús, majd fokozatosan körbeforgatják. Egy óra alatt megsül. Kiveszik belőle a nyársat, s a pikkelyeket könnyen lekaparják. A halat a hátánál bicskával felvágják és szétnyitják. Kiveszik belőle a belső részeit, s a fejét levágják. A haltestet apróra vágott vöröshagymával töltik meg, sózzák, paprikázzák, a tíz perc után fogyasztható. Nyárson sült mundéros csuka a halétel neve.

Az újonnan elterjedt: zöldséges, fokhagymás csuka

Megtisztítják, belső részét eltávolítják, s egészben sózott vízben megfőzik. Mellé sárgarépát, zöldséget, apróra vágott vörös-, és fokhagymát meg néhány szem borsot tesznek. Ha megfőtt, tálra fektetik a zöldségfélékkel. kevés zsírban fokhagymát és petrezselyemzöldet párolnak, hozzáöntenek 2 deci tejfelt, s összeforralják, majd a halra és a zöldségfélékre öntik. Úgy fogyasztják.

Paprikás hal

Bármilyen fajta apróbb halból süthető. A halról eltávolítják a pikkelyeket, a hátáról felvágva kiszedik belőle részeit. Deszkára kiterítve, besózva egy napig állni hagyják. Másnap kemencében pirosra sütik. Egy vízzel telt lábasba őrölt pirospaprikát szórnak, megmártogatják benne a forró halakat, majd rövid időre száradni visszateszik a kemencébe. Zsírpapírba csomagolva vásárokon is árulják.

NÉZZE MEG KÉPGALÉRIÁNKAT!

Pécsi Férfi Főzőegylet