Kell-e a mi adónkból szelektív hulladékgyűjtőket képezni?

Manapság egyre nehezebb Pécsett is az elhelyezkedés, a munkanélküliek és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását lehetővé tevő tanfolyamok az érintettek munkába állásának esélyein igyekeznek javítani. Nem is olyan régen ért véget egy olyan - az EU által is támogatott - képzés, amelynek résztvevői a szelektív hulladékgyűjtés rejtelmeivel ismerkedhettek meg (és kaptak róla papírt). A regionális munkaügyi központ szakembere szerint azonban - akinál arról érdeklődtünk, mi értelme van ilyesmire költeni az adófizetők pénzét - most már a munkáltatói igényekhez igazítják, hogy milyen tanfolyamokat hirdetnek meg - a korábbi gyakorlattól, a csoportos kurzusok indításától eltérően.

A szelektív hulladékgyűjtés képzést egy helyi kft. bonyolította, az oktatók a hulladékgyűjtés és -feldolgozás részleteit taglalták több hónapon át. Még mielőtt bárki a fejéhez kapna, a tanfolyamra olyanok is jelentkezhettek, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat.

- Az írás-olvasás azonban alapkövetelmény volt, a kurzus végén szóbeli és írásbeli vizsgát tettek az érintettek - közölte Kövér András, a Támasz Alapítvány módszertani munkatársa, aki „menedzselte" a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont által szervezett kurzust. Mint mondta, tizenkét olyan munkanélkülit iskoláztak be, akik hosszabb ideje nem dolgoztak, illetve kevés munkatapasztalattal rendelkeztek.

A Támasz szakemberei a szociális munka eszközeivel egyénileg mérték fel, hogy kinek mire van szüksége, mi akadályozza őket abban, hogy munkába álljanak. Az érintettekkel a tanfolyam végzésével párhuzamosan foglalkoztak, mert meg kellett értetni velük, hogy miért kell napi kétezer forintért képzésre járniuk ahelyett, hogy a munkanélküli segélyt kapnák továbbra is. (Egyébként a remények szerint nemsokára elkészülő kökényi hulladékválogató megépítésével sikerül munkahelyet is biztosítani számukra.)

- A korábbi évek gyakorlatától eltérően a munkaügyi központok ma már a munkáltatói igényekhez igazítják a tanfolyamszervezést - tudtuk Stemler Beátától, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Pécsi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának vezetőjétől.

- A tavalyi EKF-évre készülve például térburkolókat, ács-állványozókat és vendéglátó-ipari szakmákat adó képzéseket hirdettünk, mert tudtuk, hogy azokra lesz kereslet - fogalmazott a kirendeltségvezető.

Az egyéb, specifikus képzettséget adó tanfolyamokat (kosárfonó, csontozó) elsősorban egy adott kistérség munkalehetőségének függvényben hirdetik meg.

A baranyai megyeszékhelyen egyébként a szolgáltató szektoron belül a munkáltatók részéről folyamatos igény mutatkozik a különböző vendéglátó-ipari szakmákat kitanulókra (konyhai kisegítő, felszolgáló, szakács, pincér). E mellett kereslet van fémmegmunkálókra (CNC-forgácsoló, hegesztő) is, ezekkel a szakmákkal ugyanis könnyen el lehet helyezkedni még a mostani nehéz időkben is.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva