Így buszoztunk Pécsett: indulás a Lenin térről, csuklósokkal a Széchenyi téren át

2023. szeptember 24. vasárnap 06:29

Így buszoztunk Pécsett: indulás a Lenin térről, csuklósokkal a Széchenyi téren át

„Emese, most már indul a buszod, menj haza szépen, látszik, hogy tudod, hogy meg vagy bolondulva" - játszotta a Kispál és Borz a remek zeneszámot. Ami nem pont arról szól, mint ami itt olvasható lesz, de maguk a járművek azonosak, ezt kijelenthetjük bátran. Pécsi buszok, korok, események, helyszínek, történések sorakoznak itt, némileg csokorba gyűjtve. Szerencsére Laufer László fotóriporter képei, a szokásukhoz híven mesélnek a múltról. A vármegyeszékhely történetéről, típusokról, néha balesetekről, máskor békésebb dolgokról. Jegy, bérlet ehhez nem szükséges, de azért kapaszkodni érdemes, még mielőtt valaki elesne a nagy lendülettől!

 

 


Pécsett, a Kossuth téren, a mai mélygarázs helyén, valaha még egy közepes méretű végállomás várta az utazókat. A mai Indóház teret abban az időben épen Lenin térnek hívták, napjainkban az innen kitelepített járatok már onnan startolnak.

 


De az elmúlt évszázad '80-as éveiben más szelek fújták a dízelfüstöt a belvárosban.

Kinézve egy ajtón, még látható volt a Mecsekre induló gépek megállója, a Konzum Áruház előtti placcon. Távolabb egy magyar Ikarus, jobbra meg egy csehszlovák csoda Skoda várt a menetrendi sorára, Cél a hegyoldal, ami a csövön kifért.

Nyitott autóbusz is létezett, természetesen nem a helyi utazók örömére, hanem a turisták boldogságára. A különjárat a Kolumbia eszpresszó előtt, a Geisler Eta utcában (ma Apáca utca) araszolt az I. István tér (ma Szent István tér) irányába.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a Sallai utcából (ma Ferencesek utcája) érkezett a gép, akkor máris egy történelmi időutazás részesei lehetünk, ahol az egyházias jellegű elnevezések nem voltak népszerűek. De az elvtársak azért leleményesnek számítottak, még a szentből is római I-est faragtak. Ez alapvetően igaz is lehetett, bár azért hamisítás a javából.

 

 

Még 1989-ben is csuklósok közlekedtek a Széchenyi téren, ami legalább nem változtatott nevet. Gyakran a hatalmas masinák alig fértek el a viszonylag szűk helyen.

A tanácsháza (ma városháza)aljában még működött a Centrum áruház, bár ott egy cent rumot sem nagyon lehetett kapni. Napjainkban ez a probléma már megoldható lenne, mert borház működik a valaha szocialista bevásárlóhelyként számontartott sarkon.

 

Mint hatalmas őshüllők, úgy ugrottak egymásnak 1997-ben a helyi közlekedési vállalat autóbuszai. A helyszín a pécsi Hunyadi út volt, az ok ismeretlen. Háborús tudósításokban az ilyen eseteket szokták „baráti tűznek" nevezni. A karambol nem látszik annyira súlyosnak, bár a szemből érkezőnek betört a szélvédője. A távolabb álló utasok közül többen is esernyőt tartanak a kezükben, vagyis csúszhatott a bitumen.


Tv-torony, végállomás, ez a járat nem megy tovább. Soha! Mert bizony lángra lobbant a motortér, majd csúnyán ki is égett a Mercedes. Történt mindez 2003-ban, vagyis két évtizeddel korábban. Abban az időszakban több hasonló eset is borzolta az utasok kedélyeit. Ráadásul a város egyik legmagasabb, legtávolabbi pontján, ahová nem olyan könnyű kirobogni a tűzoltóknak.

 

Pucz Péter - Fotók: Dunántúli Napló/Laufer László