Erős rivalizálás kezdődött a kórházak között

A Semmelweis-tervvel az egészségügyi kormányzat célja az, hogy nagytérségi alapon szerveződjön az ellátás. Alig fejezte be Szócska Miklós az országjáró körútját, a megyékben máris erős rivalizálás indult meg. Valószínű ugyanis, hogy a Pannon-terv néven elhíresült elképzelésnek nem csak szakmai háttere van. Legalábbis ezt érzik a pécsiek, akik - cáfolandó a Pannon-tervet - annak hatásairól írtak levelet az egészségügyi államtitkárságnak.

A Pannon-terv lényege a következő: megbontva az évtizedek óta tartó Baranya, Somogy és Tolna egységét, helyette Fejér, Somogy és Veszprém megyét vonná össze, kialakítva így a Semmelweis-tervben is leírt egészségügyi nagytérséget. A Pécsi Tudományegyetem szerint ez csak a betegeknek lenne rossz.

A Dél-dunántúli régió egészségügyi egységessége pedig nem légből kapott ötlet, hanem valóság a Pécsi Tudományegyetem illetékesei szerint, hiszen Baranya, Somogy és Tolna között folyamatos a betegek áramlása, amit a számok is jól mutatnak: ezen megyék között 13 200 beteg fordul meg évente, míg ugyanez a szám a Pannon-tervben szereplők esetében csupán 3500. Miseta Attila, az egyetem dékánja a Hírszerzőnek azt mondja: a betegek érdekein túl az orvosutánpótláson át a továbbképzésekig, minden az eredeti régió fenntartása mellett szól.

"Arról nem is beszélve, hogy ha Tolnát és Baranyát magára hagyják, akkor nem teljesülnek a Semmelweis-tervben leírtak, miszerint egy-egy nagytérségnek 1-1,5 millió ember ellátását kell magába foglalnia. A pécsi központnak olyan tudás, szakember és eszközfeltétele van, ami sehol máshol nincsen a Dunántúlon." Miseta Attila szerint pozitívum, hogy a kormányzat azt ígérte, saját adatok alapján jelöli ki majd a térségeket, bár a dékán szerint "meglepő lenne, ha bárki más eredményre jutna a betegek mozgásával kapcsolatban".

Általános tapasztalat ráadásul, hogy azon megyékből a legkisebb a betegek elvándorlása, amelyekben orvos- és egészségtudományi egyetemek találhatók, hiszen ezek az intézmények azok, amelyek a magyar orvostudomány csúcsát képviselik, a legjobb ellátást és túlélési esélyt nyújtva a betegeknek, főleg az olyan kritikus fontosságú területeken, mint például a szívsebészet, agyi sebészet, avagy a daganatos betegségek időben történő felismerése - állítják a pécsiek. Szerintük a betegvándorlási arány Baranya megye esetében csupán öt százalék, míg Somogy és Veszprém esetében 17, Fejér megye esetében pedig 22 százalék. Mindez azt jelenti, hogy a Pannon-tervvel épp a somogyiak járnának a legrosszabbul, hiszen jelentősen csorbulna a betegek esélyegyenlőséghez való joga. Az új felosztás Baranya és Tolna megyének sem használna, hiszen a két megye önmagában nem felelne meg a nagytérségi követelményeknek, amely beláthatatlan következményekkel járna a betegellátásukra nézve.

A Semmelweis-tervben felvetett kérdéseket az év első felében kell lezárni, hogy a döntések kapcsán a második félévben már az új struktúra érvényesülhessen. A terv kapcsán egyébként folyamatosak az egyeztetések, döntés a következő hónapokban várható. Az egész Dél-dunántúli régió számára jó jel, hogy a kormányzat a tényleges betegutakra épülő koncepciót támogatja és az egyetemi térségi központokat részesíti előnyben - írja a Hírszerző.hu.

Forrás: Hírszerző.hu