Dráma a Búza téren: járókelők mentették meg egy idős férfi életét

2019. szeptember 17. kedd 15:27

Frissítve: 2019. szeptember 18. szerda 09:12

Dráma a Búza téren: járókelők mentették meg egy idős férfi életét

Frissítve: lánya szerda reggeli tájékoztatása szerint az úr jól van, s már haza is engedték a kórházból. Drámai események játszódtak le kedden reggel Pécsett, a Búza tér nyugati oldalán, a BIOKOM ügyfélszolgálatával szembeni járdán. Egy hatvanötnek látszó férfi szívinfarktusszerű tünetekkel lett rosszul. A járókelők pedig nem elfordultak vagy továbbrohantak, hanem a maguk módján, nagyon szervezetten siettek a láthatóan rossz bőrben lévő személy segítségére. Úgy tűnt, nem volt hiábavaló az összefogás. 

 

Egy madárcsontú hölgy próbálta megtartani a rokonát egy kerítés szélére ültetve, miközben segítségért kiáltott, mivel egyedül esélye sem volt megbirkózni a feladattal.

Erre egy ötvenes hátizsákos azonnal odalépett, ketten már jobban bírták a rogyadozó lábú ember súlyát. A helyzet ekkor több volt ijesztőnél, de pánik mégsem tört ki.

A hozzátartozó érhetően zaklatottan, de jól összefüggően mesélte el, hogy a férfi már reggel is mellkasi fájdalomra panaszkodott, de nem vette túl komolyan. Nyilván utcai diagnózist laikusoknak felesleges felállítani, ám nagyot tévedni nem tudtak, egyértelműnek tűnt, hogy szívinfarktust kaphatott az idős ember.

Egy, a kutyáit sétáltató fiatalasszony pórázokkal a kezében adott hasznos tanácsokat, mert végzett életmentő alaptanfolyamot. Sikerült a beteget úgynevezett stabil oldalfekvésbe helyezni, a félig-meddig eszméleténél lévő úr feje alá is került egy hátizsák.

Négy perc alatt ért ki a mentő

Ilyen esetekben az idő gyorsan repül, a segítség meg ólomlábakon, pontosabban „ólomkerekeken" szokott érkezni. De nem most, mivel a mentőkocsi szirénázva, mintegy négy-öt perc alatt a helyszínen volt. Az autóban négyen ültek, mindenki vérpofi módon tette a dolgát. A felszerelésük sem tűnt szedett-vedettnek, minden a harmadik évezredbe illett bele. Alig száznyolcvan másodperccel a fékezés után, a rászoruló már a sárga gépben volt egy hordágyra szíjazva, majd indultak vele a klinikára. Ami a filmekben szokott lenni, az a mese, ez meg a valóság volt, amit csak tanítani lehetne.

Egy járókelő mögé lépett, tartotta, biztosította a hátradőlés ellen az alkalmi ismerősét. Ezzel akadályozta meg, hogy a nyelve hátracsússzon. Még egy pohár víz is felbukkant valahonnan, bár annak hasznosságáról, illetve veszélyességéről megoszlottak a vélemények. Végül pár kortyot nyelt a keringését jelentő részben visszanyert polgár.

Eközben előkerült egy közterület-felügyelő is, aki szakszerűen adta le a jelentést a mentőszolgálat központosának. A jármű késedelem nélkül indult el, ez azért bizonyos, ment szinte rekordidő alatt érkeztek meg a szakemberek. Igaz, eleinte elvétették a helyszínt, mert nagy az épülettömb, de a hívó futva indult feléjük. Ezzel legfeljebb 15 másodperc veszett kárba, ami elenyészőnek mondható.

Miután szakavatott kezek vették át feladatokat, a kis tömeg békében szétoszlott, mindenki ment a dolgára, legfeljebb hevesebben vert többek szíve, az eset kapcsán. A további részletek nem ismertek, de akik helyszínen tartózkodtak, azoknak mindenképpen dicséret jár a talpraesettségükért. Semmi kapkodás, felesleges hangoskodás nem történt.

Frissítve: lánya szerda reggeli tájékoztatása szerint az úr jól van, s már haza is engedték a kórházból.

Egyúttal köszönetét és háláját fejezte ki azoknak az embereknek, akik tegnap segítettek. "Nagyon jó érzés, hogy vannak még ilyen nemes lelkű emberek", írta szerkesztőségünknek küldött levelében.

Képünk illusztráció.

 

Pucz Péter