Bírság és közmunka a gazdának, ivartalanítás az agresszív ebnek

Jelenleg is ott tanyázik az Országgyűlés asztalán az állatvédelmi törvényt szigorító előterjesztés. A Vidékfejlesztési Minisztérium nyújtotta be még májusban, október 4-e óta pedig várjuk, hogy rábólintsanak a képviselők. Pécsett folyamatason teltházzal működik az állatmenhely.   

A javaslat értelmében bevezetnék az ebadót, szigorítanák többek közt az állattartási szabályokat, különös tekintettel a veszélyes kutyafajtákra. Az eddig megszokott mikrochipet egy hatékonyabb transponder váltaná fel, az állatvédelmi bírságot pedig közmunkával toldanák meg.

Röviden: korszerűsítenék az állatvédelmet. Farkas Tamás, a Misina Természet-és Állatvédő Egyesület vezetője szerint mivel a jelenlegi törvényben van pár lyuk, amit jó ideje be kelett már foltozni, ráfért a jogszabályra a ráncfelvarrás.

A közvéleményt leginkább az ebadóként is emlegetett ebrendészeti hozzájárulás gondolata izgatta fel. A kölykök négy hónapos koráig kell ezt megfizetni az önkormányzatok részére, hacsak nem választunk más alternatívát. Az ebadó összege normál esetben évenként 2000 és 3500 forint közé tehető, de mérséklést is lehet igényelni (megjelölt vagy ivartalanított eb esetében ez 500 és 1000 forint közti összeg egy évben), sőt, egyes esetekben nem is kell „adózni" a kutya után. 

A törvényjavaslatból idézve nem kell ebrendészeti hozzájárulást fizetni „a mentő-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás, a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott, a transzponderrel megjelölt és ivartalanított, az ismert tartóval nem rendelkező, állatmenhelyen vagy ebrendészeti telepen tartott, állatmenhelyről örökbefogadott eb után." Azok is kérvényezhetik felmentésüket a havi, össz-vissz háromszáz forintnyi ebadó alól, akik háztartásában csak egy kutya él.

Az előterjesztés sok más egyéb pontra is kitér, a kutyáknál maradva a legégetőbb talán mégis a kóbor állatok kérdése. A legtöbb esetben az utcakutyák nem az országút mentére születtek, egyszerűen kidobták őket otthonról.

A Misina Állatmenhelyre naponta tíz-tizenöt hívás érkezik, ebből sok a csatangoló állatok észlelése miatt vagy a meguntak elszállásolása okán fut be.

- Havonta száz-százhúsz kutyát hoznak be a menhelyre, évente pedig mintegy ezerkétszázat fogadnak nálunk örökbe. Folyamatosan teltházzal működünk, jelenleg háromszázötven kutyánk van, holott az optimális kétszázötven lenne - ecsetelte a menhely igazgatója.

Megoldásnak azt látná, ha minden kistérségben menhely épülne, de mivel tudja, az üzemeltetés nem könnyű, nem lát reális esélyt ennek közeljövőben történő megvalósítására. A tervezet erre a lehetőségre nem is tér ki, szemben egy másik megoldási javaslattal. Sokan az ivartalanítás mellett kampányolnak, mivel a beavatkozással csökkenthető lenne a kóbor ebek száma. Farkas Tamás is ezen az állásponton van.

- Tőlünk csak ivartalanított kutyát lehet elvinni, természetesen a 14 napos karanténidő lejárta után. Az ivartalanítás a lehető legjobb megoldás ilyen esetekben, a kan kutyáknál pedig bizonyítottan csökkenti az agressziót is. 

Az állatok chipezése sem utolsó megoldás, ami eddig is működött, Farkas szerint még változtatni sem kellene rajta. 

- Bárhol beolvashatóak a chipekre töltött adatok, ezáltal könnyű megtalálni az elkószált állatot. Azért sem kellene új chipes rendszer, mert ezzel eddig nem volt semmilyen gond - jelentette ki a menhelyigazgató. 

Egyéb kellemetlen, megoldásra váró rész az előterjesztésben a veszélyes kutyák kezelése. Mivel leginkább a gazdán és a kutya természetén múlik, az állat agresszívvá válik-e vagy sem, nem lehet egy egész fajtát veszélyessé kikiáltani.

Farkas elmondta, a jelenlegi helyzethez hasonlóan, állatorvos ajánlása alapján nem kutyafajtákat, hanem egyedeket minősítenek majd veszélyessé.

- A veszélyessé nyilvánítás után most is vannak bizonyos rendeletek, hogyan kell tartani az állatot, például szájkosárral és pórázzal kell sétáltatni.

Feltételezve, hogy az előterjesztést elfogadják, és egy kutyát az állatvédelmi hatóság veszélyesnek minősít. E minősítés után 15 napon belül kérvényezni kell a kutya tartásának engedélyezését, különben elaltatják. Ha az eb mentalitásából fakadóan súlyos vagy halálos sebeket okoz, a javaslat szerint szintén el kell altatni. Ha gyengébb sérülésért felelős, nem ússza meg a chipezést és ivartalanítást, de életben maradhat. 

További érdekességek is olvashatóak az előterjesztésben, amely ITT végigböngészhető. Nem lehet például élő nyereményt faragni az állatokból, az elmulasztott beavatkozásokat és az állatkínzást is szigorúbban felügyelnék. Az állatvédelmi bírságot - tegyük hozzá, jogosan - emelnék, sőt, a vétkest köteleznék menhelyen végzett közmunkára és állatvédelmi oktatáson való részvételre is.

Mácsadi A. - Fotó: Dittrich Éva