Az ormánsági uzsorás több mint nyolc évet kapott

Nyolc év tíz hónap fegyházbüntetéssel sújtotta az ormánsági uzsorásként elhíresült Gyimesi Lászlót a Pécsi Városi Bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

Folbert Csaba büntetőtanácsa a 45 éves férfit többrendbeli csalás, zsarolás, magánokirat-hamisítás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység és hamis vád miatt marasztalta el. A szabadságvesztés kiszabása mellett kötelezte másfél millió forint pénzmellékbüntetés és mintegy hatszázezer forint perköltség megfizetésére is.

Gyimesi László 1996 és 2008 között a dél-baranyai Ormánságban, valamint Siklós környékén bizonyíthatóan mintegy félszáz szegény, a bankoknál hitelképtelen embernek adott kisebb-nagyobb kölcsönt 50-100 százalékos kamatra, s ha a pénzt időre nem fizették vissza, újabb és újabb határidőket szabva az emelt összegek dupláját követelte tőlük.

A néhány tízezer forintos hitelekből így pár hónap alatt több százezer, esetenként milliós tartozás lett, volt, akinek a 20 ezer forintos adóssága 4,5 milliósra dagadt. A vádlott fenyegetéssel és veréssel vette rá adósait a törlesztésre, nem volt ritka, hogy megölésüket helyezte kilátásba.

Mivel nem volt engedélye pénzügyi tevékenység folytatására, valótlan, az általa éppen aktuális kölcsönösszeget tartalmazó elismervényeket íratott alá adósaival. Ha nem fizettek neki, az elismervényeket fizetési meghagyást kérve benyújtotta a Siklósi Városi Bírósághoz. A bíróság elrendelte a végrehajtást, és az adós jövedelméből részletekben vonták le a megítélt összeget.

Az uzsorás gyakran vagyontárgyakat, ingóságokat, sőt ingatlanokat is kért az általa adott kölcsön fedezeteként. Az uzsorakamatok megfizetésére képtelen emberektől házak tulajdonjogát is megszerezte. Az otthonukat elvesztett családoknak ugyanakkor nem minden esetben kellett költözniük, előfordult, hogy megengedte nekik, albérleti díj fejében tovább lakhatnak korábbi házaikban.

Bár Gyimesi László e tevékenységéből jelentős jövedelemre tett szert, adóbevallásában rendszerint nulla, vagy mindössze százezres nagyságrendű éves jövedelem szerepelt.

A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott a tetteit hosszan tartóan, gátlástalanul, kiszolgáltatott, rászoruló emberekkel szemben követte el, és azt is, hogy végig tagadott, nem tanúsított megbánó magatartást.
Súlyosító körülménynek számított büntetett előélete, valamint az is, hogy az ehhez hasonló ismertté vált cselekmények az utóbbi időben egyre nagyobb számban fordulnak elő Magyarországon.

Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért és enyhítésért fellebbezett, így az ügy a Baranya Megyei Bíróságon folytatódik.

(mti)