Adventi vásár Pécsett: aki rosszul tud lenni az árak miatt, jobb, ha el sem indul

Egy fogas. Az nagyon hiányzik a pécsi Széchenyi térről! Csak olyan elvi eszköz, ahol az ember az adventi gondolatait, meg az árakról kialakított véleményét felakaszthatná, mielőtt elvegyülne a télies kavalkádban. Ha a vágyott tárgy meglenne, úgy már másképpen lehetne viszonyulni a vásárhoz. Aminek kevés köze van a közelgő karácsonyhoz, meg a konszolidált árakhoz. Amúgy minden teljesen jó a helyszínen. Bár azért az érdeklődés bizonyosan lesz még nagyobb is. 

Két alapvető megoldást lehet követni. Egy fillér nélkül elindulni, de akkor hasznosabb inkább otthon maradni, a közepesen fűtött szobában. Vagy zsebre gyűrni a pénztárcát, aztán belátogatni a város főterére.

A Kossuth térről érkezve mindenkinek át kell vágnia a tér városháza előtti, alatti részen. Ahol felesleges csecsebecséktől kezdve kézműves ékszerekig, cserépedényekig, mindent lehet venni. Olyanokat is, amit az év során sokan elmulasztottak megvásárolni, vagy nem is akartak maguknak. De a közelgő jeles ünnep előtt bármi elképzelhető.

Legfeljebb az nem, hogy ne szörnyű „amerikai" zene ömöljön a hangszórókból, ha nem is bántóan hangosan. Nézelődő még csak-csak akadna, de üzlet azért kevesebb köttetik.

A helypénzekről, bérleti díjakról érdeklődve - még a névtelenség homályában sem sikerült konkrét számot megtudni. A vállalkozók szerint borsos összeget számított fel a város, de nincsen mihez viszonyítani. Mert már az elmúlt évben, hasonló időszakban is lakatot tettek az érintettek a szájukra.

Az ételek, illetve italok birodalmába belépve különösebb panaszra okot találni nem lehet.

A Szentháromság szobor körül pálinkától a puncsig, neves röviditaloktól a forralt borig minden akad, amitől az orvos jellemzően el szokta tiltani a betegét. A bodzabor szintén vonzó. Igaz, ahhoz poharat is kell venni, de most ne ezt nézzük. A céklaszínű, fehér „festéssel" díszített eszköz legalább rajzolatában tartalmaz pár pécsi elemet is. A székesegyházat, a dzsámit, meg a tornyot a hegyen, könnyű felismerni a paláston.

Régebben erre azt mondták, hogy gagyi, de ne legyünk ilyen szigorúak. akad benne egy egészséges „cukiság". Nyáron, táborozáskor meg még sokszor meg lehet majd tölteni, nem csupán teával. Ráadásául jelölést, decis beosztást is tettek rá, a hasznosság jegyében. Nem árt tudni a mértéket.

Az étkek közül a legvonzóbbnak talán az a méretes szendvics tűnt, amibe igény szerint többféle húst is beletesznek, esetleg sajtot, salátát is adnak hozzá. De az árlapokat felesleges részletesen böngészni, mert az étvágyrontó hatással bír. Akkor inkább a templom falán futó kivetítőt érdemes fürkészni. Meg a színpadi színvonalas muzsikát hallgatni.

Tízezer - az Omega együttes szerint lépés - olyan sok. Ugyanennyi forintban már nem rengeteg ma, a baranyai megyeszékhely egyik legszebb terén.

Például ugyanis egy deciliter puncs ára 600 forint, de kettő alatt hiba belevágni. A forralt bor decije 400-500 forint, négy cent világhírű röviditalt 1200 forintért töltenek ki.

Egy minőségi, kis cipóba rakott roston sült 3800-ért elvihető. A gyümölcsbor ára 350 Ft decinként, de ugyanannyi a műanyag pohár is. Igaz, megéri többször fordulni. Pontosabban nem éri meg, de legalább finom.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy párban azért sokkal vonzóbb a dolog, mondjuk egy férfinak női társasággal, akkor könnyű kettővel szorozni. A gyermekeknek is juthat kedvenc falat, korty, csalódott tehát senki sem lehet a távozáskor.

Pucz Péter Fotó: Dittrich Éva (archív)