A papi nőtlenség veszélyeztetheti a keresztény Európa jövőjét, véli a pécsi kutató, Bárdi László

Pályaelhagyó papok, Európa elvallástalanodása, népességfogyás, bevándorlás - ezek dr. Bárdi László neves pécsi Kína-kutató új könyvének hívószavai. E roppant összetett és szerteágazó problémakört a papi nőtlenség kérdésére építve dolgozta fel a PTE Ázsia Központjának alapító igazgatója.

Az idei könyvhétre megjelent kötet a „Cölibátus vagy házasság" címet viseli. Már alcíme is érdekesen orientálja az olvasót: „Egy hívő eretnek töprengései". Bárdi László a Pécsi Újság.hu-nak elmondta, azért döntött reformátusként egy speciálisan katolikusnak tűnő kérdésről szóló könyv megírása mellett, mivel a kereszténység európai visszaesését felekezeti különbségeken túlmutató problémának látja.

Ez pedig dióhéjban a következő: a huszadik században felgyorsult a kontinensen a szekularizáció, azaz a vallásgyakorlás visszaesése, ezzel párhuzamosan (nemcsak) a jóléti társadalmakban pedig a népességfogyás is. A kieső embertömeget az egykori gyarmattartó nyugati államok és Németország a bevándorlás ösztönzésével próbálták meg orvosolni.

- Ugyanakkor - tette hozzá a Kína-kutató - arra nem számítottak, hogy a főként muszlim vallású betelepülők nem fogják feladni hagyományos kultúrájukat, amint azt sok szempontból az európai államok lakossága teszi. Egyes szakértők szerint a folyamat odáig juthat, hogy 2050-re nemcsak Németországban, Franciaországban, hanem Nagy Britanniában is muszlim többségű lehet a lakosság.

Ezt - derült ki Bárdi László szavaiból - az ellensúlyozhatja, ha Európa más családpolitikai intézkedések mellett visszatalál keresztény gyökereihez, s minél előbb teszi ezt, annál inkább menthetőbb a helyzet. Ugyanakkor ez előtt több komoly akadály is áll, egyike, hogy az utóbbi évtizedekben - olvasható a könyvben az adatokkal alátámasztott tendencia - egyre inkább felgyorsult a papi pályaelhagyás folyamata.

Bárdi László szerint ebben kiemelt szerepe lehet a katolikus egyház papjait cölibátusra kötelező hagyományának. A spirituális indíttatású nőtlenség kérdését a könyv katolikus egyháztörténeti, egyházjogi szempontból is feldolgozza, továbbá kitekintést ad a lelkészi cölibátust nem alkalmazó protestáns és keleti egyházak működésére is. Ezen felül pedig - a szerző Kína-kutatói minőségéből fakadóan - rövid áttekintést kaphatunk a keleti világvallások hasonló tárgyú gyakorlatáról is.

Az alaposan megírt és számos részletkérdést vizsgáló kötet megállapításai röviden a következők: a Szentírásban nem található egyértelmű utalás arra, hogy a papi szolgálatot vállalóknak kötelezően nőtlenségben kelljen élniük. A katolikus cölibátussal kapcsolatban Bárdi László felidézi a közkeletű okokat, amelyeket a középkor sajátos egyházszervezési gyakorlatai hívtak életre.

- A cél egyértelmű: Krisztus tanításának hirdetése, ehhez eltérő időkben eltérő eszközök szükségesek. A célból nem szabad soha engednünk, az eszközök létét-nemlétét viszont mindig az adott történelmi körülményekhez kell igazítanunk. Így a cölibátus indokoltságát, szükségességét - sokoldalú vizsgálat után - türelmesen kell átgondolni és ennek alapján dönteni a kereszténység jövője érdekében a megtartásáról vagy a fokozatos leépítéséről - summázott Bárdi László.

A szakember a részletekbe menően úgy folytatta, nemcsak több, a papi pályát vonzónak tekintő fiatal számára jelent leküzdhetetlen akadályt a nőtlenség, de a bulvármédia részéről sorozatos támadásoknak van kitéve a katolikusegyház a napvilágra került szexuális visszaélések miatt, amely jelenség mögött rendre felbukkan a nőtlenség kérdése is. A kutató hangsúlyozta, ezen igen sajnálatos esetek arányaiban összemérhetetlenek a papság elkötelezett részének szolgálatával.

- A katolikus Egyházi Törvénykönyv (CIC) a cölibátust ajándékként írja le, ugyanakkor úgy vélem, ami kötelező, az nem lehet ajándék - így a szerző.

Bárdi László művét a keszthelyi Balaton Akadémia kiadó jelentette meg a „Más-kor" című könyvsorozat keretében. Ugyanebben a sorozatban jelent meg - mint arról 2013 áprilisában beszámoltunk - dr. Döme Gábor pécsi bíró Tormay Cécile-ről írt könyve is.

B. G. - Fotó: Dittrich Éva