Szili Katalin a kollektív jogok elismerését sürgette Tusványoson

Ma már az emberi jogok nem elegendőek a kisebbségek védelméhez, ezért szükséges megfogalmazni az identitáshoz való jogot is - mondta Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Tusnádfürdőn.

Szili Katalin a Nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című könyvbemutatón kiemelte: ma az Európai Unióban mintegy 50 millió olyan ember él, aki az őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik. Nem magyar problémáról van szó, hanem egy spanyolországnyi közösség problémájáról, ez európai ügy - hangsúlyozta és egyúttal sürgető feladatként jelölte meg a kollektív jogok elismerését.

Felidézte a kisebbségvédelmi keretegyezmény és a nyelvi karta harminc évvel ezelőtti megalkotását és azt mondta, hogy az uniós csatlakozáskor még azt gondolták, az európai elvek jó lehetőségek biztosítanak majd a kisebbségvédelmi problémák megoldására, ez azonban valósult meg. Több mint három évtized alatt rá kellett jönni, hogy a 20. századot nem tudták meghaladni, és ma is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek.

Ezért fogalmazták meg ötpontos javaslatukat, amelyek szükségesek, de nem elégségesek a továbblépéshez - mutatott rá, hangsúlyozva: nem kritizálni kívánnak, hanem javaslatokat tesznek.

Kalmár Ferenc, a külügyi tárca Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja azt mondta: arra számítottak, hogy az Európai Unió megfelelően szabályozza majd a kisebbségvédelmi kérdéseket. A dolgok azonban nincsenek rendben - összegzett.

Ezért fogalmazták meg kezdeményezésüket, annak érdekében, hogy az uniós alkosson meg egy keretszabályozást a nemzeti kisebbségek helyzetének a kezelésére.
Ez nem azt jelenti, minden országban részletkérdésekbe kell beleszólni, de ha a javasolt alapelveket elfogadják, abba minden ország kisebbségvédelmi szabályozása bele kell, hogy férjen.

Az öt pontos javaslatukat ismertetve elmondta: rögzítenék, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, azt, hogy az emberi méltóság része az identitás, azaz valamilyen nemzethez tartozunk - rögzítette.

Ahhoz ,hogy az identitást megőrizzék a kollektív és egyéni jogokra egyaránt szükség van, a kollektív jogokat azonban sok ország nem akarja elismerni. A negyedik pont, hogy a nemzeti identitásnak és az állampolgárságnak nem biztos, hogy egybe kell esnie, míg az ötödik alapelv, hogy a nemzeti közösséget, az adott állam alkotóelemének kell tekinteni.

Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem professzora arról beszélt, hogy a kisebbségi kérdések sarokpontja az emberi jogok nemzetközi törvényében jelölhető meg. A nyelv használata mindenkit megillető szabadságjog - rögzítette.

MTI