Ombudsman: ne legyen pozitív adóslista

2010. március 10. szerda 20:30

Jóri András adatvédelmi biztos továbbra is ellenzi a pozitív adóslista, illetve az úgynevezett teljes, a nem fizetőket és a rendszeresen törlesztőket is felsoroló lista létrehozását - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményében. A biztos az új parlament elé kívánja vinni a pozitív adóslistáról szóló vitát.

A közlemény kifejti: az üzletág szabályozása nem alapulhat a pénzügyi szervezetek által önkényesen meghatározott szerződési feltételeken, hanem csak törvényen. Kérdéses az önkéntesség ott, ahol a gazdasági erőfölényben lévő hitelező áll szemben a hitelfelvevővel, ezért a biztos az új parlament elé szeretné vinni a pozitív adóslista szabályozásával kapcsolatos országgyűlési vitát.

A közlemény úgy folytatja, "példátlanul széles körű, a közüzemi szolgáltatók és a telefontársaságok listáival összevont teljes körű adóslista kialakítására törekszik több magáncég". Ez adatbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontból is kockázatot jelent - véli Jóri András.

Mint írja, a pozitív vagy teljes adóslista mellett az üzleti szféra úgy érvel, hogy létrehozásával megelőzhető a túlzott lakossági eladósodás, csökkenthető a hitelezési kockázat, illetve növelhető a társadalom egészének pénzügyi stabilitása. A listával privilegizálni lehetne a jó adósokat, továbbá létrejöhetne egy pozitív hitelinformációs rendszer, ami nem a bankok érdeke, hanem közérdek - sorolja az ombudsman a versenyszféra érveit. Kiemeli azonban, hogy a pozitív vagy teljes adóslista a lakossági eladósodás korlátozására alkalmatlan.

Ezt az érvet az ombudsman úgy támasztja alá, hogy Franciaországban, ahol csak negatív lista létezik, a lakossági eladósodottság mértéke Európában az egyik legalacsonyabb. Nagy-Britanniában viszont, ahol teljes körű hitelinformációs rendszer működik, az eladósodottság a 2005-ös adatok szerint meghaladta a GDP-t. "Ez nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a lakossági eladósodottság mértéke más eszközökkel is korlátozható."

A továbbiakban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 2006-ban készített háttéranyagával érvel, miszerint "a pozitív adósnyilvántartásoknak a hitelköltségeket csökkentő hatását megfelelő számítási módszer hiányában nem lehet kimutatni".

Jóri András úgy érvel, hogy az adatmennyiség elsősorban a profitábilis ügyfelek azonosítására szolgálhatnak, vagyis félő, hogy a valós cél üzleti.

Nem jó irányú folyamat az, ha a társadalom széles rétegeit érintő adatbázisok kialakításának gyakorlatát kizárólag üzleti szempontok határozzák meg, az ilyen vitáknak a parlament előtt kell lezajlaniuk - foglalja össze Jóri András.

(mti)