Nem csak szóbeszéd a csokoládéfüggőség

Tény, hogy a csokoládéban vannak olyan anyagok, melyek gyógyszertanilag is hatásosak. Csak néhány éve fedezték fel az anandamidot és az analogát. Az anandamid esetében arachidonsav-származékról van szó, mely többszörösen telítetlen zsírsav. Az anandamid hatása a hasis és a marihuána hatásáéhoz hasonló. Állatkísérletekben ezek az infúzióval beadott anyagok alacsony fájdalomérzethez, testhőmérséklethez és testi aktivitáshoz vezettek.

A cannabis növény hatóanyagával összehasonlítva kiderült, hogy az anandamid gyorsabban lebomlik, és hatása is lényegesen gyengébb. Időközben olyan anyagokat is izoláltak, melyek akadályozzák az anandamid lebomlását, és ezzel indirekt módon alátámasztják annak hatását. Az azonban kérdéses, hogy ezen anyagok koncentrációja elegendő-e ahhoz, hogy fogyasztása után az embereknél az említett hatást kiváltsa. Csak azért is, mivel még nagyobb mennyiség elfogyasztása után sem következik be bódulat.

Élénkítő hatású a szintén csokoládéban található, mennyiségileg több koffein és teobromin is. Ebben az esetben a purinokról van szó.

A teobromin mennyisége csokoládéfajta szerint változó. A koffein lényegesen kisebb koncentrációban fordul elő. A koffeinnel összehasonlítva a teobromin kevésbé élénkítő hatású a szívre és a központi idegrendszerre, ugyanakkor erősen vizelethajtó.

A csokoládé tartalmaz még biogén aminokat. Ezek az anyagok - számos más élelmiszerben is előfordulnak - növelik a vérnyomást, befolyásolják az agyműködést és a lelkiállapotot. A biogén amin kedélyjavító hatású, boldogságérzetet teremt. Viszonylag csekély koncentrációja miatt ez a hatás azonban kétséges.
Cukor és zsír

A csokoládé cukor- és zsírtartalma - természetesen más élelmiszereké is - közvetlenül befolyásolja az érzelmi egyensúlyt.

A szénhidrátban gazdag ételek fogyasztásának következményeként a vérben több órára megemelkedik a szerotoninkoncentráció. A szerotonin egy idegi átvivőanyag, mely központi szerepet játszik hangulatunk szabályozásában. Ha a szénhidrátban gazdag ételek fogyasztása után emelkedik a szerotoninszint, emelkedik a hangulat-barométer, és jókedvre derülsz. Ez a hatás figyelhető meg a különösen nagy mennyiségű zsírt tartalmazó ételek fogyasztása után is. Gyakran abszolút öntudatlanul nyúlnak egyesek stressz, probléma vagy rosszkedv esetén a csokoládéhoz.

Egy Finnországban közzétett tanulmány arra az eredményre jutott, hogy csokiszenvedély valóban létezik.

A kontrollcsoporttal való összehasonlításból kiderült, hogy a „csokimániások" lényegesen többet ettek ebből az édességből. A csokoládé elfogyasztása után jóval izgatottabbak voltak, gyakran levertek, és hajlamosabbak étkezési zavarokra, például bulímiára. Ezek a tünetek hasonlítanak az alkohol-, illetve drogfüggőségre. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy egy viszonylag kis számú kísérleti csoportról volt szó, akik ráadásul saját maguk írták le reakcióikat.

Ugyanakkor a csokoládé magas cukor- és zsírtartalma probléma is, mivel majdnem kizárólag csak cukorból és zsírból áll. 100 g csokoládé 40 g zsírt és 50 g cukrot tartalmaz. Ezáltal körülbelül 550 kalóriát hordoz. Ez a javasolt napi energiaszükséglet egynegyedét teszi ki. Összehasonlításképpen 2 szelet teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér feleannyi kalóriát tartalmaz. Gyakori és túlzott fogyasztása ezért túlsúlyt eredményez - különösen napjaink zsírban gazdag táplálkozása mellett. Magas cukortartalma miatt, és mivel sokáig megmarad a szájban, a fogakat is károsítja. A szuvasodás elkerülése érdekében csokoládéfogyasztás után javasolt az azonnali fogmosás.

Forrás: Femina.hu