Kérjen bocsánatot a kormány!

Demeter Ervin vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "Egyetlen elfogadható válasz születhet a kormány részéről. Az, hogy beismeri hibáját, elnézést kér az ország polgáraitól és visszavonja a döntését". Mint mondta, a kormány e lépése törvénytelen, mert a nemzetbiztonsági törvény nem ad felhatalmazást arra, amit ez a jogszabály tartalmaz, illetve azért is törvénytelen és szakszerűtlen, mert a kormány erről a döntésről nem tájékoztatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát.

Demeter úgy vélte, még tisztességtelen is, hiszen a kormány a döntés előtt nem egyeztetett az érintettekkel. "És különösen tisztességtelen azért, mert a kormány ezzel az intézkedésével megteremti a lehetőségét a bírói engedély nélküli lehallgatásoknak" - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva közölte: e jogszabály értelmében a Nemzetbiztonsági Hivatal úgynevezett "objektumvédelmi munkát indít", ami - egyebek mellett - azt jelenti, hogy az önkormányzatoknál kapcsolatokat építenek, "információs csatornákat hoznak létre részben hivatalos, részben pedig titkos kapcsolatok útján", szükség esetén igazságügy-miniszteri engedéllyel végezhetnek telefon lehallgatást, helyiség átkutatást - írja az MTI.

A politikus szerint a kormány ezzel a döntésével- azon túl, hogy alkalmatlanságát mutatja - alapvetően veszélyezteti az emberek jogbiztonságát, hiszen ez egy jogszerűtlen döntés volt; ellentétes a demokratikus normákkal, azt üzeni az embereknek, hogy ők bármit következmények nélkül megtehetnek - vélekedett Demeter Ervin.

Közölte: hétfőn Kósa Lajossal közösen magyarázatot kérnek az Országgyűlésben a kormányhatározat miatt a titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől.

Kérdésre válaszolva azt mondta, nincs arról tudomása, hogy ezeket az eszközöket használták vagy sem. Hozzátette: a kormányhatározat az aláírás napján lép hatályba, és a miniszterelnök még nem írta alá.

Demeter elismerte, hogy az Orbán-kormány hibát követett el azzal, hogy nem vette észre a Horn-kormány idején született határozatot és nem helyzete hatályon kívül. Leszögezte: ezt a kormányhatározatot az Orbán-kormány nem alkalmazta. Mint mondta, a titkosszolgálatnak van dolga, hiszen a kormány tagjait és a kormányzati intézményeket kell megvédenie.

"Védjék meg Veres Jánost azoktól a bűnözőktől, akik a közelébe keveredtek, és immár a bíróság jogerősen kimondta, bűncselekményt követtek el állami pénzek felhasználásakor. Vagy védje meg (...) Lamperth Mónika férjét attól, hogy a bróker botrány fő gyanúsítottjával pezsgőzgessen, és szoros kapcsolatot ápoljon. Vagy védje meg Gyurcsány Ferencet attól, hogy Zuschlag János talicskával tolja ki a pénzt az (általa) vezetett minisztériumból" - fogalmazott.

Demeter Ervin emlékeztetett: március 20-án a kormány egy titkos határozattal nemzetbiztonsági ellenőrzés és védelem alá vonta az önkormányzatok széles körét, s ezt csak a Fidesz nyomására hozták nyilvánosságra. Hozzátette: a megfigyeltek körébe tartoznak a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok.

Szilvásy György, polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter az elhangzottakra az MTI-nek úgy reagált: az ország érdeke, hogy ez a kormányhatározat továbbra is hatályban maradjon, ezért azt nem vonja vissza a kormány. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez a kormányhatározat felülírhatja a konszenzussal elfogadott nemzetbiztonsági törvényt és lehetőséget ad olyasmire, amire az a jogszabály nem - jelentette ki.

Emlékeztetett arra, pénteken azért oldotta fel a kormányhatározat titkosítását, mert a Fidesz erről szóló interpellációjában szereplő felvetésnek semmilyen igazságalapja nincs. "Most is határozottan visszautasítom azt a feltételezést, hogy a kormány bármilyen célból le akarná hallgatni az önkormányzatokat, illetve rajtuk keresztül a politikai elit bármely tagját" - közölte a miniszter.

A kormányhatározat tartalmát ismertetve közölte: az 1998-ben született dokumentum azoknak az intézményeknek, szervezeteknek és cégeknek a körét tartalmazza, amelyek nemzetbiztonsági védelem alatt állnak. Ennek a célja az, hogy megvédje őket a szervezett bűnözéstől, a terrorcselekményektől vagy törvénytelen befolyásolástól.

Szilvásy György kitért arra, hogy a határozat mostani módosításával olyan önkormányzatok és önkormányzati intézmények is bekerültek ebbe a körbe, amelyek az uniós források kiírása, vagy felhasználása miatt támadásoknak, visszaéléseknek lehetnek kitéve.

Kiemelte: a nemzetbiztonsági védelem együttműködésen alapul és a gyakorlatban azt jelenti, hogy információcserével, titokvédelmi tanácsadással, vagy éppen előadásokkal segítik az érintett önkormányzatokat, szervezeteket, intézményeket, cégeket.

A nemzetbiztonsági védelem, vagy objektumvédelem vonatkozik többek közt az Országgyűlésre, a Köztársasági Elnöki Hivatalra, az Alkotmánybíróságra, az Állami Számvevőszékre, a minisztériumokra, valamint a rendőrség, a vám és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás intézményeire, a főváros, valamint a megye jogú városok önkormányzataira. Több, nemzetgazdasági szempontból fontos cég is szerepel a rendeletben: a Mol Nyrt., a Magyar Villamos Művek Zrt., a BKV, a Volán Társaságok, a Malév, a MÁV, vagy a Magyar Posta Zrt.

MTI - Fotó: fidesz.hu