Fogytán a pénz a Balaton-kutatásra

Tavaly óta sem támogatáshoz, sem pályázati pénzekhez nem jutott az intézet - mondta el Bíró Péter.

Hangsúlyozta, az utóbbi évtizedben a Balaton-kutatás eredményeire alapozva sikerült a tó vízminőségében látványos javulást elérni, ami nemzetközi viszonylatban is sikertörténetnek számít.

A limnológiai, azaz a tavakkal és folyóvizekkel, különösen életvilágukkal foglalkozó kutatások eredményei alapján születtek döntések beruházásokról, fejlesztésekről, ezek alapján szüntettek meg szennyező forrásokat, vagy alkottak rendeleteket. A Balaton a jövőben sem nélkülözheti egyebek között az éghajlatváltozás, vagy a halfajok jelenlétének kutatását - mondta a szakember.

A kilencvenes évek közepétől a Miniszterelnöki Hivatal biztosította a tó kutatásának anyagi keretét, kezdetben 120 millió forintot, majd egyre kevesebbet. A támogatás ügye később átkerült a területfejlesztési tárcához, amely tavaly óta semmiféle forrást nem biztosít a kutatómunka folytatásához, ezért sürgős beavatkozásra van szükség - jelentette ki az igazgató.

Bíró Péter beszámolója szerint jelenleg a tihanyi intézet - többségében nemzetközileg ismert - 29 kutatója a korábbi években pályázatokon elnyert támogatásokból végzi munkáját, de ez a keret kimerülőben van. Ennek ellenére folyamatosan mérik a Balaton vízminőségét, havi rendszerességgel közzéteszik a mérési eredményeket és a tudományos elemzéseket, továbbá minden évben kiadják a munkájuk összegzését.

Mint közölte, évente 500-600 milliárd forintra tehető a balatoni üdülőrégió idegenforgalmi bevétele, fontos tehát a tó kitűnő vízminőségének és egészséges élővilágának megőrzése. Ezért nem lehet túl nagy áldozat, hogy az idegenforgalmi bevételekből legalább évi 50 millió forintot Balaton-kutatásokra fordítsanak - tette hozzá az igazgató.