Etnobiznisz: a cigányok 160 listát állítottak

2010. szeptember 29. szerda 18:57

A helyhatósági voksolás mellett e hét vasárnapján a kisebbségek is megválasztják képviselőiket. Ehhez a választópolgárnak előbb kérnie kellett, hogy szerepeljen az adott kisebbség névjegyzékében. Azt azonban, hogy az illető valóban abba a csoportba tartozik-e, senki sem nézi, így előfordulhatnak visszaélések. Baranyában a cigányság állította a legtöbb listát.

Megyénkben összesen 328 helyen tartanak kisebbségi választást október első vasárnapján. Ehhez az kellett, hogy az adott névjegyzéki listán legalább harminc ember szerepeljen. A legtöbb listát a cigány kisebbség állította (160), őket követik a németek 109-cel, a harmadik pedig a horvát kisebbség lett 41 névjegyzékkel.

– A helyhatósági választáson minden polgár részt vehet, akinek választójoga van. Ezzel szemben a kisebbségi önkormányzati választásokon szükséges az is, hogy a személy előzőleg kérje felvételét a választási névjegyzékbe – tájékoztatta lapunkat Lászlóné dr. Kovács Ilona, a területi választási iroda vezetője.

Azonban annak, hogy ezeken a listákon valóban az adott csoporthoz tartozó emberek szerepelnek-e, senki sem jár utána. Így pedig könnyen kialakulhat az úgynevezett „etnobiznisz”, amikor bizonyos személyek támogatói felvételüket kérik a névjegyzékbe annak ellenére, hogy valójában semmi közük sincs a kisebbséghez.

– A választási szervek nem vizsgálhatják, hogy ki milyen származású. Amikor a választópolgár a felvételét kéri a névjegyzékbe, egy nyilatkozatot is kitölt arról, hogy az adott kisebbséghez tartozik. A választási irodához is érkezett bejelentés, hogy Baranyában az egyik kisebbség esetében felmerült a csalás gyanúja, de ezekkel a visszaélésekkel szemben semmit nem tudunk tenni.

A kisebbségi önkormányzatok hatáskörét illetően főleg kulturális autonómiáról beszélhetünk. A testületek létrehozhatnak különböző intézményeket, a települési önkormányzat megbízásából pedig elláthatnak bizonyos feladatokat.

A nemzetiségek önkormányzatai saját költségvetéssel is rendelkeznek.

– A testületek normatív támogatást kapnak. Ehhez a Baranya Megyei Önkormányzat is hozzáteszi a maga részét – mondta a területi választási iroda vezetője.

Mint megtudtuk, a cigány és a német önkormányzatok éves szinten nagyjából 6-6 milliós, míg a horvátok közelítőleg 4 milliós állami támogatást kapnak.

Az önkormányzatok átreformálása a kisebbségeket sem kerülte el: míg korábban öt főben maximalizálták a képviselők számát, idén októberben legfeljebb négy jelölt juttatható be a testületbe.

Képünk illusztráció, amely a 2009-es Megyenapon készült. Az eseményen a Baranyában élő nemzetiségek mutatták be kultúrájukat.