Életbe lép a sérelemdíj, perek zúdulhatnak a kórházakra

Perek sorát hozhatja magával március 15-étől a sérelemdíj bevezetése. A gyakorlatban derül majd ki, milyen eljárások lesznek, és a bírói gyakorlat fogja kialakítani, hol kell meghúzni a határt.

A 2014. március 15-én életbe lépő új polgári törvénykönyv a nem vagyoni kártérítés helyébe teszi a sérelemdíjat. Eddig akkor lehetett kártérítést kérni, ha valakinek valamilyen baja keletkezett kórházi ellátás során - a sérelemdíj ennél szélesebb körre terjed majd ki.

A betegek többsége a türelmetlenséget, a nem megfelelő hangnemet, a hosszú várakozási időt, valamint azt kifogásolja az egészségügyben, ahhoz, hogy megfelelő bánásmódban részesüljön, fizetnie kell az orvosnak és a nővéreknek is.

Dóczi Zsuzsa betegjogi képviselő a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: a leggyakrabban sérülő betegjog az egészségügyi ellátáshoz való jog - a betegek úgy érzik, nem kapták meg a megfelelő szintű egészségügyi ellátást -, a másik a tájékoztatáshoz való jog, a harmadik pedig a méltóság sérelme.

Ez utóbbin azt kell érteni, ha az egészségügyi dolgozók bántó megjegyzéseket tesznek a betegre vagy súlyosan etikátlan megjegyzések hangzanak el, és a megvárakoztatás szintén a méltóságot sérti. A legnehezebben bizonyíthatók a hangnemmel, a bánásmóddal kapcsolatos panaszok. Dóczi Zsuzsa hangoztatta, akkor is a betegnek kell a legfontosabbnak lennie, ha ő is türelmetlen, hiszen a beteg speciális helyzetben van, kiszolgáltatott. A szakember kiemelte: kellő odafigyeléssel és kommunikációval megelőzhetők lennének a jogsérelmek.

Simon Tamás egészségügyi joggal foglalkozó ügyvéd azt mondta, mivel a törvény március 15. után lép hatályba, még nem lehet tudni, hogyan alakul a gyakorlata. Mind ez idáig azért lehetett pénzt kérni a kórháztól, ha valakit valamilyen hátrány ért. Az új törvény életbe lépését követően már önmagában egy jogsértés miatt is kártérítést kérhet a beteg - ha például hosszan kell várakoznia, vagy nem megfelelő módon bánnak vele -, és ha emiatt még hátrány is éri, akkor még többet követelhet. Ez perek sorát hozhatja magával, de majd a gyakorlatban derül ki, milyen eljárások lesznek, és a bírói gyakorlat fogja kialakítani, hol kell meghúzni a határt.

Arra a kérdésre, hogy az igazságszolgáltatásnak lesz-e kapacitása a sérelemdíjas perek sokaságára, Simon Tamás úgy válaszolt: lesz kapacitás, és a bírói gyakorlat szabályozni fogja, hogy mi az, ami a sérelemdíj körébe tartozik.

Simon Tamás hangoztatta: a sérelemdíjat nem csak az egészségügyre kell majd alkalmazni, ugyanúgy érvényes lesz a közlekedési vagy a munkahelyi balesetek körében, tehát minden olyan területen, ahol régebben nem vagyoni kártérítés szerepelt, a március 15. után bekövetkező eseményeknél sérelemdíj lesz.

Forrás: Kossuth Rádió