Egyre nagyobb bajban a hazai nyomtatott sajtó

A 670 kiadó mintegy 1800 lapját terjesztő Lapker Zrt. kereskedelmi igazgatója szerint partnereik arra vágynak, hogy kapjanak lapjaikra szabott szolgáltatásokat, még akkor is, ha a helyzetet nem csupán az új megjelenések vagy a megszűnések árnyalják, de a réteglapok térnyerése, az új reklámeszközök - így az újsághoz mellékelt ajándékok - feltűnése, vagy az új formátumok feltűnése.

"Nem tudjuk, valójában hol van az a plafon, aminél többet nem lehet eladni" egy-egy lapból - vázolt egy újabb problémát Horváth Balázs, megjegyezve: a tavaly általuk terjesztett újságok közül száznál is kevesebb mondhatta el magáról, hogy 30 százaléknál alacsonyabb a remittendája, az viszont nem világos, hogy a sok eladatlan példány a termék vagy a terjesztés hibájaként róható fel.

Szavai szerint az újság elveszette korábban élvezett "előjogait": manapság "egy termék a polcon a sok közül", amelynek számtalan más árucikkel kell versenyeznie.

Mohlné Gáspár Ildikó, a Magyar Posta lapterjesztési ügyekben illetékes igazgatója megemlítette, míg cégük 1999-ben még 212 millió lapot terjesztett, addig ez a szám tavalyra 95 millióra esett annak ellenére is, hogy ez idő alatt mintegy 700 millió forintot fordítottak előfizető-szerzésre.

Megjegyezve, hogy a felmérések szerint a tájékozódási források között a lapok a tévé, az internet és a rádió mögé szorultak, arról beszélt: előfizetőik körében felülreprezentáltak az ötven felettiek és az átlagosnál rosszabb anyagi helyzetben élők, ugyanakkor többségben vannak az egyhónapos előfizetést választók, akik anyagi helyzetük romlása esetén ezt a kiadást veszik vissza.

Köő-Tóth Győző, a Medialog Zrt. vezérigazgatója - hangsúlyozottan általánosságokra szorítkozó - előadásában arról beszélt: az újság mára luxuscikké vált abban az értelemben, hogy a megélhetési költségeken felüli kiadásnak számít.

Mint mondta, a családi költségvetések mintegy hatvan százalékát viszi el a létfenntartás; "tavaly öt százalékkal csökkent a lappiac" - jegyezte meg.

(mti)