Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP

2010. szeptember 09. csütörtök 07:55

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, mert véleménye szerint alkotmánysértő a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával létrehozott intézményrendszer és finanszírozási rendszer, valamint a jogszabály számos más paragrafusa. A beadványt Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető, Hiller István, Mandur László és Lendvai Ildikó jegyzik.

A törvény a szocialisták szerint a médiatanácsban és kuratóriumokban "a korábbi kiegyensúlyozottság elvét feladva egyoldalú, vagy kizárólagos kormánybefolyást biztosít". Az a tény, hogy a miniszterelnök embere vezeti médiatanácsot, azt mutatja, hogy a sajtó sokszínűsége és a véleményszabadság erős korlátokba fog ütközni - hangoztatta.

Lendvai Ildikó úgy látja: az új intézményrendszer azáltal is súlyosan sérti a sajtószabadságot és az Alkotmánybíróság korábbi határozatait, hogy a testületek tagjait és vezetőit kilenc évre "betonozza be".

Az MSZP álláspontja szerint a jogszabály sérti az alkotmánynak a sajtó függetlenségéről és szabadságáról, illetve az állampolgárok hiteles tájékoztatáshoz való jogáról szóló passzusait. Sérti továbbá az Alkotmány 7. paragrafusát, amely a magyar parlament által elfogadott nemzetközi szerződések szellemét és betűjét nevezi betartandónak - jelentette ki, hozzátéve: ez a törvény az uniós irányelveket és jogszokásokat is sérti.

Lendvai Ildikó emlékeztetett arra, hogy a korábbi alkotmánybírósági döntések az előbbi paragrafusra hivatkoznak, amely most is érvényben van, így tehát azok az Ab-döntések is, amelyek erre hivatkozva nyilvánítottak ki fontos elveket. Példaként említette, hogy nem lehet a testületeknek olyan jogosítványuk, amelyekkel a műsorkínálatot egyoldalúvá tehetik vagy tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhatnak. Ide sorolta azt az 1992-ben hozott döntést is, hogy az Országgyűlés meghatározó tartalmi befolyása rádióban és televízióban éppúgy alkotmányellenes, mint a kormányé.

"Személyek jöhetnek mehetnek, de saját döntéseiket nem köphetik szembe" - jelentette ki, hozzátéve: a korábbi állásfoglalások miatt gondolják úgy, hogy érveik alapján az Alkotmánybíróságnak meg kell semmisítenie az intézményrendszerre vonatkozó passzusokat.

A volt pártelnök kitért arra: a közmédiumok függetlenségének egyik feltétele a kiszámítható és átlátható finanszírozás; véleménye szerint az elfogadott törvény biztosítja a közszolgálati médiumok államosításának jogát. Az MSZP számításai szerint a közszolgálati média ingatlanvagyona nagyjából ötvenmilliárd forint. "Ezt a jó gyereknek meghagyhatják, a rossz gyerekektől pedig elvehetik" - mondta.

Lendvai Ildikó értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közmédia összevont beszerzéseit - ami becslése szerint évente nagyjából 25 milliárd forint - kivonják a közbeszerzési törvény hatálya alól. A politikus szerint az egyetlen magyarázat az lehet, hogy itt "a szabad rablás és a csókosok kedvezményezésének az időszaka következik".

(mti)