A különadó részletes szabályai

Koszorús László, a Fidesz képviselője kedden az Országgyűlésben a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag általános vitájában összefoglalta a különadóra vonatkozó javasolt szabályokat felszólalásában, amelynek keretében közölte: a különadót a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyeknek kell fizetniük a munkaviszony megszűnésével összefüggésben kifizetett egyes juttatások 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó része után.

Rendszeres járandóságnak minősül a bér, a munkadíj, a tiszteletdíj, és az úgynevezett titoktartási díj is, azaz mindaz a juttatás, amelyek a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig e jogviszonyra tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján a legutolsó besorolás szerint meghatározott időnként, vagy tartós megbízás teljes időtartamára illetik meg - ismertette.

Nem számít adóköteles bevételnek a jogviszony megszűnésének évére járó szabadságmegváltás, jubileumi jutatom, a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összege, és a szerződéses katonáknak járó leszerelési segély sem - húzta alá Koszorús László.
Hozzátette: nem minősül különadó-alapnak, ha a 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó rész nem éri el a 2 millió forintot, a különadó-fizetés a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részéből a 2 millió forint feletti összegre vonatkozik.

A különadót a kifizető köteles levonni, bevallani, megfizetni, erről igazolást kiállítani; ha elmulasztja a levonást, azt a magánszemélynek kell megfizetni - emelte ki.
Koszorús László felhívta arra is a figyelmet, hogy a különadó hatálya alá tartozó bevételt személyi jövedelemadó és egyéni járulék nem terheli, de a juttatónak a különadó alapja után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.
A jogszabálycsomag egy másik eleméről, az egyes pénzügyi szervezeteknél és a közszférában bevezetendő jövedelemkorlátról a képviselő azt mondta: a fizetési plafon a jegybank, és PSZÁF vezetői mellett érinti az állami vezetőket, a kormányhivatalokat, a központi hivatalok vezetőit, a közalkalmazotti szféra "menedzservezetőit", az önkormányzatoknál eltérő illetménnyel rendelkező köztisztviselőket, a politikai főtanácsadókat, a politikai tanácsadókat, az igazságügyi alkalmazottakat, a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket és az előadóművészeket.

Koszorús László kitért arra is, hogy a fizetési plafonra vonatkozó szabályokat a törvényjavaslat hatálybalépésekor fennálló jogviszonyra is alkalmazni kell.

Az új szabály a fizetési plafont a tárgyévet megelőző évi nemzetgazdasági átlagkeresethez köti, annak 10 szeresében állapítaná meg, ami most bruttó kétmillió forint.

(mti)