A kétszáz milliárdos bankadó javát az OTP fizetheti

2010. június 17. csütörtök 10:40

Egymásnak feszült a kormány és a bankszektor, de az utóbbi lesz kénytelen lenyelni a békát. A bankadónak már csak a számítása kérdéses, no meg az, hogy a pénzügyi szolgáltatások mennyivel kerülnek majd még többe.

A Figyelő szerint Csányi Sándor OTP-vezér idei küldetése, hogy a hátán cipelje az egész ország terhét és megmentse az államkasszát - olvashatjuk ki igen leegyszerűsítve abból a 29 pontos akciótervből, amelyet Orbán Viktor kormányfő június 8-án tárt a nyilvánosság elé.

A bejelentett intézkedéscsomag bevételi oldalának legnagyobb horderejű lépése az a 200 milliárd forintos különadó, amelyet a pénzügyi szektor - ebben az évben biztosan - kénytelen befizetni a költségvetésbe.

Nagyjából ekképpen értelmezhették a nagy nemzetközi elemzőházak is Orbán Viktor bejelentéseit - ezek nyomán ugyanis gyors egymásutánban szinte naponta publikálták egyre alacsonyabb céláraikat az OTP-részvényre.

A bankok az ellentámadást tulajdonképpen már egy nappal az akcióterv bejelentése előtt megindították. Ekkor Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke levelet írt a miniszterelnöknek, Matolcsy György miniszternek és Varga Mihály államtitkárnak.

A Figyelő birtokába jutott levél feladója sérelmezi, hogy a bankok is csak a sajtóból értesültek az őket érintő intézkedések tervéről, másrészt részletesen taglalja azok veszélyeit és káros következményeit.

A fő érvek szerint a magyar bankok nem képesek annyi betétet gyűjteni, mint amennyi hitelt kihelyeznek, ezért a bankszektor az európai átlagnál nagyobb kockázatokkal működik. A bankok nagymértékben finanszírozzák az államháztartási deficitet, ez is forrásokat von el a hitelezéstől.

Ilyen környezeti adottságok mellett a különadó számos negatív következménnyel járhat - legalábbis a bankárok szerint. Mint mondják, a külföldi anyavállalatok felülvizsgálhatják tevékenységüket és kivonulhatnak.

A két tőzsdén jegyzett bank, az OTP és az FHB esetében tetemes árfolyamveszteségek keletkezhetnek magánszemélyeknél, nyugdíjpénztáraknál, befektetési alapoknál, s e két bank tulajdonosai is megfontolhatják a kiszállást.

A pénzintézeteket leminősíthetik a rosszabb eredmény-kilátások és a gyengébb tőkehelyzet miatt, ami az állam leminősítését is maga után vonhatja. Az ország nemzetközi megítélése is romolhat, hogy a megtérülések egyik pillanatról a másikra kiszámíthatatlanná válnak.

Forrás: Hír24