500 millió - 2006 áldozatainak

A képviselő hangsúlyozta: a javaslat csak olyan igények tekintetében hozza előre a kártérítések kifizetését, amelyek bíróság előtt is alappal lennének érvényesíthetőek.

Kiemelte, hogy a határozat egyértelműen rögzíti, hogy az állam kártérítést fizet azoknak, illetve azokra tekintettel, akik a 2006. augusztus 20-i tűzijáték során a rendezők mulasztása miatt életüket vesztették vagy súlyos sérüléseket szenvedtek. Az elfogadott szöveg alapján kártérítésre jogosultak azok is, akik 2006. szeptember 17. és október 25. között rendőri erőszak áldozatává váltak.

A határozat szigorú feltételeket rögzít a kártérítésekre való jogosultság megállapításakor: csak akkor áll fenn az állam részéről kártérítési kötelezettség, ha a követelés jogalapját tekintve megalapozott, összegszerűen pedig nem eltúlzott - mutatott rá.

Mint mondta, a tűzijáték esetében Szabó Máté ombudsmani jelentése, illetve „a fő politikai felelős, Szilvásy György" által készített jelentés alapján is egyértelmű, hogy az állam a jogszabályokat megsértve, felelőtlenül járt el, amikor nem halasztotta el a tűzijátékot.

A jogosultak köre is pontosan meghatározható, mivel három és fél éve folyamatban van egy per, melyben a tűzijáték 37 áldozata, illetve az elhunytak hozzátartozói együttesen léptek fel a tűzijáték lebonyolításáért felelős állami szervekkel szemben - folytatta. Az előterjesztők azt szeretnék, ha a július 12-i tárgyaláson már jóváhagyott egyezség születne a kártérítésekről. A végső cél, hogy augusztus 20-ig, a történtek negyedik évfordulójára rendezzék a károkat - jelezte.

Gulyás Gergely elmondta: az őszi rendőri erőszak áldozatai esetében mintegy 60-80 olyan személy lehet, akik még nem részesültek kártérítésben és a határozat alapján jogos követelésük kifizetésére sor kell, hogy kerüljön. Elsősorban azokról lehet szó, akiknek az esetében a kártérítési per a bíróságon folyamatban van, illetve akik nem indítottak kártérítési pert annak ellenére, hogy az ügyészség megállapította, hogy a velük szemben eljáró rendőr bűncselekményt követett el.

Ezekben az esetekben rendőri azonosító szám hiánya miatt többnyire nem lehetett felderíteni a bűncselekmény elkövetőjét, de ha megállapítható, hogy az elkövető rendőr volt, úgy a rendőrség mint munkáltató a polgári jog szabályai szerint helytállni tartozik - mondta. A képviselő bízik benne, hogy a kártérítések kifizetésére ezekben az esetekben is a magyar államigazgatásban korábban ismeretlen gyorsasággal, legkésőbb idén október 23-ig sor kerül.

A határozat szerint nem fizethető kártérítés azokban az esetekben, ahol a kártérítésről már jogerős ítélet, vagy egyezség született - mondta. Nem kaphat az sem kártérítést, aki az események során bűncselekményt követett el, függetlenül attól, hogy a vele szembeni rendőri fellépés arányos vagy aránytalan volt.

(mti)