A bólyi takszöv vezetője, magánemberként, pert indított az állam ellen a takarékok miatt

Hat napja kezdődött az a per, amelyet Szigeti Mária, a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója (mint magánszemély) és Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke indított a takarékok „államosítása" miatt. Szigeti Máriáék a magyar államot, a Magyar Nemzeti Bankot, a Postát, a Takarékbank Zrt.-t, a Fejlesztési Bankot, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét (SZHISZ) perlik. Szigeti Mária a Pécsi Újságnak azt mondta, reméli, hogy az eljárás végén az egész integrációs törvényt hatályon kívül helyezik.

Egy tavaly júliusban elfogadott törvény értelmében a takarékszövetkezeteket a SZHISZ és a Takarékbank felügyelete alá helyezték, ami Szigeti Máriáék szerint ellentétes az Alaptörvénnyel és az európai jogrenddel is. A felperesek úgy látják, a törvény több százezer betétes vagyonát veszélyeztetheti azáltal, hogy megszünteti a takarékok önálló működését.

Szigeti Mária, a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezetője a Pécsi Újság.hu kérdésére azt mondta, az OTSZ jogalkotással okozott kár megtérítése címén indított pert. (Az OTSZ 29 millió, míg Szigeti Mária 56 ezer 900 forint vagyoni kár megtérítését kéri.)

- Ebben a keresetben ideiglenes intézkedés megtételére - például a Takarékbank értékesítését illetően - kértük a bíróságot, továbbá azt, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és az EU bíróságához.

Az első tárgyalásra január 24-én került sor, ám érdemi fejlemény nem történt. Az alperesek csak a tárgyalás előtti napon nyújtották be ellenkérelmüket, jelentősen túllépve a bíróságtól kapott határidőt, ezért az OTSZ jogi képviselője nem tudott vele érdemben foglalkozni. Az „időhúzás" miatt a bíróság valamennyi alperest elmarasztalta és pénzbírsággal sújtotta őket.

Az ügyvezetőt megkérdeztük, hogy milyen eredményre számít a per kapcsán, mit remél az eljárástól.

- Valamennyi, ebben a témában indított pernek a célja, hogy az Alkotmánybíróság elé kerüljön az ügy, és azzal érdemben foglalkozzanak. Az alkotmánybírósági eljárástól pedig azt remélem, hogy a törvény alaptörvény-ellenes részeit megsemmisítik, azaz az egész törvényt hatályon kívül helyezik.

A pénzügyi szakember szerint "ugyanakkor nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a szövetkezetek bajban lennének".

- A takarékszövetkezetek különböző üzleti stratégiát folytattak, eltérő gazdasági környezetben gazdálkodnak, ebből eredően eltérő a tőkehelyzetük, jövedelmezőségük is. De ettől még nincsenek bajban, és főleg nem lehet általánosítani. A törvény sem erről szól, hanem a takarékszövetkezetek feletti irányítási jog megszerzéséről, a jövedelmek transzferálásának lehetőségéről.

Szigeti Mária amondó, hogy nem jogos az a félelem, hogy a betétesek elveszíthetik a pénzüket.

- A takarékszövetkezetek gazdálkodása biztonságos, így a megtakarítások is biztonságban vannak, ugyanúgy, mint a bankszektor más hitelintézeteinél - hangsúlyozta a bólyi takarékszövetkezet vezetője.

Képünk illusztráció.

H. L. B.