Vidéki média: ne csak a multik...
2011. február 25. péntek 13:34

800 ezer vidéki netes olvasó
A zalakarosi konferencián azonban most kizárólag magyar tulajdonban lévő hírportálok vettek részt. Tizenkét megyeszékhelyi, a piac által minőséginek ítélt, tehát nagy olvasottságú online újság főszerkesztői, szakmai vezetői és tulajdonosai elhatározása alapján jött létre a találkozó, melynek eredményeképpen a közeljövőben a társulás tagjai szakmai és üzleti együttműködésre lépnek.
Céljuk a hálózat létrehozásával (mely a legtöbb nagyvárost magáénak tudó network lesz ezután az online piacon) az olvasók és a hirdetők minél hatékonyabb tartalmi és üzleti kiszolgálása.
Az új hálózatban a következő vidéki nagyvárosok magyar tulajdonban lévő, vezető hírportáljai vesznek részt: Pécs (pecsiujsag.hu), Debrecen (civishir.hu) Szeged (szegedma.hu), Győr (gyorinap.hu), Kecskemét (hirosindex.hu, kesport.hu), Nyíregyháza (kelethir.hu), Veszprém (vehir.hu), Székesfehérvár (fehervartv.hu), Kaposvár (somogytv.hu), Szombathely (alon.hu, nyugat.hu).
A Pécsi Újság.hu olvasói tehát a jövőben a fenti magyar nagyvárosok legintimebb híreiről is azonnal értesülhetnek portálunkon, míg azon hirdetőink, akik a felsorolt városokban is üzleti partnerekre számítanak, rajtunk keresztül nem csak a pécsieket, de hetente mintegy 800 ezer magyar nethasználót, olvasót is megcélozhatnak hirdetéseikkel.
Üzleti szempontból tehát az ország leghatékonyabb vidéki networkje alakult meg Zalakaroson.
Szabó László Zsolt arról beszélt Zalakaroson, hogy április 3-tól az MTI-hírekért eddig fizető médiumok ingyenesen jutnak majd a közszolgálati hírekhez, amelyeket a hírcentrum legyárt. Igen ám, de ennek például az internetes hírportálok esetében az lesz a módja, hogy mindenki a hirado.hu-ról töltheti le majd a híreket, amely portál így valóban fókuszba kerül, ráadásul Szabó László Zsolt szerint csöppet sem elégednek meg ezzel az elosztó-szolgáltató szereppel. A hirado.hu a vezérigazgató-helyettes szerint két éven belül az egyik piacvezető portál lehet Magyarországon, és a közszolgálati hírek gyártásán és „leosztásán" túl amolyan - idézzük - „színes, szagos, kereskedelmi jellegű hírportálként" fog működni.
Egy kérdésre, miszerint nem aggályos-e, hogy adófizetői pénzből futtatják majd fel - akár a piaci módon és piaci viszonyok között működő portálok kárára - a hirado-hu-t, Szabó László Zsolt azt válaszolta, hogy nem, mert ők úgy érzik, ezzel inkább segítik majd a kisebb portálokat, hiszen ezentúl nem kell fizetniük a hírekért.
A konferencián péntek délután prezentációt és fórumot tart Szalai Annamária, az NMHH elnöke is az új médiatörvény témájában.
FRISSÍTVE:
(21:00)
(MTI)
A médiára vonatkozó új jogszabályok lehetővé teszik a sajtótermékek és a lekérhető tartalmak szolgáltatói körében önszabályozó szervezetek létrehozását, amelyek hatósági jogköröket vehetnek át a médiatanácstól - mondta el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke pénteken a Magyar Tulajdonú Független Hírportálok első találkozóján.
Szalai Annamária a kétnapos zalakarosi rendezvényen hangsúlyozta: az európai uniós irányelveknek megfelelve az egyik legkorszerűbb elem az új jogszabályokban a reklámpiacon már létező önszabályozó testületek létrehozásának lehetősége. Az önkéntes tagságra épülő szakmai önszabályozó szervezetek a médiatanácstól szerződés alapján bizonyos hatósági és nem hatósági jogköröket vesznek át az írott és internetes sajtótermékekre, valamint a lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozóan.
Ezek a szervezetek felügyelhetik például az emberi méltóság tiszteletben tartását, a nyilvános közlésre szánt nyilatkozattal kapcsolatos szabályok betartását.
Felügyelete kiterjedhet a kisebbségek, vallási és egyházi közösségek elleni támadásokkal vagy a kirekesztéssel, gyűlöletkeltéssel kapcsolatos esetekre, a magánélethez és a kiskorúak jogaihoz fűződő kérdésekre.
A médiahatóság elnöke kifejtette: az önszabályozó testületek magatartási kódexet alkotnak, ez alapján kötnek szerződést a feladatok átvállalására, döntési jogkörük azonban kizárólag az önkéntesen csatlakozó tagjaikra terjed ki. Egyedi ügyekben, jogvitákban dönt és ellenőrzi tagjai tevékenységét, a hatóság csak akkor lép közbe, ha a panaszos nem ért egyet a döntéssel vagy a testület túllép a törvényi kereteken.
Szalai Annamária kitért arra, hogy az új médiaszabályozás - az ellenkező értelmezésekkel szemben - nem terjed ki a nem online sajtóterméknek számító blogokra, videóblogokra. "Senkinek nincs szándékában ezeknek a tartalmát bármilyen módon is vizsgálni" - emelte ki.
A médiaszolgáltatók nyilvántartásba vételével kapcsolatban arról beszélt, hogy az nem tartalmaz újdonságot, csupán az eddig is meglévő gyakorlatot kiterjesztette az online médiára. A tevékenység megkezdésének azonban nem feltétele a nyilvántartásba vétel, ezt a napokban benyújtott törvénymódosítás is pontosítja.
Hozzátette: a most még a Kulturális Örökség Hivatalánál működő nyilvántartás a jövő évtől átkerül a médiahatósághoz.
Bagó Zoltán európai parlamenti képviselő, a brüsszeli kulturális bizottság tagja a rendezvényen az Európai Unió tájékoztatáspolitikájáról, kommunikációs stratégiájáról és azokról a programokról is beszélt, amelyek az unió polgárainak szóló információszolgáltatást segítik.
Kitért arra, hogy az EU alapelve a tájékozódáshoz való jog. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: kifejezetten fontos a párbeszéd a média képviselői és a politikusok között, s mindezt a demokratikus és jogállami keretek között kell folytatni.
Képünkön: Szabó László Zsolt, az MTI vezérigazgató-helyettese a közszolgálati média helyzetéről, jövőbeni terveiről tart előadást.
EQM - Forrás: Bereczki Szabolcs/civishir.hu - MTI - Fotó: Csáki Szilárd/kelethir.hu
Facebook box
Megosztás
Mások most ezeket a cikkeket olvassák
- Megérkeztek az ötös lottó...
- Szirénázó mentőautóval ütközött egy...
- Hamarosan teljesen felújítják az...
- Vasárnap már ismét szükség lehet az...
- Egy drón rögzíti majd a Zsolnay...
- Megdőlt az országos hajnali...
- Szállást keres a Szentírás - Új...
- Megúszta a börtönt a kollégáit...
- Pécsett rabolt három fiatal, Mohácson...
- Több mint egy hónapja hiába keresnek...