Szikláról mentett életet, tömeges darázscsípésnél is jelen volt Balogh István légimentős

Balogh István 1995 augusztusa óta dolgozik az Országos Mentőszolgálat paksi mentőállomásán mint mentőápoló. 2005 augusztusában adódott egy lehetőség, hogy a pécsi légimentő bázison néhány szolgálatot vállaljon, s annyira megszerette a mentésnek ezt a speciális formáját, hogy a légimentés lett a főállása.  

- Miért pont ezt a hivatást választotta?

- Általános iskolás ötödikes koromban a családommal előttünk történt egy közlekedési baleset, ahol ámulattal figyeltem a mentők munkáját. Akkor határoztam el, hogy én is mentős szeretnék lenni.

- A pécsi bázison összesen hány légimentő tevékenykedik és hány helikopterrel rendelkeznek?

- Bázisunkon hét orvos és öt paramedikus teljesít szolgálatot. Pécsett majdnem minden hónapban ugyanaz a három pilóta van beosztva, de a pilótáknak nincs fix bázisa, így ők a bázisok között vándorolnak. Az országban jelenleg hét bázisról látjuk el a mentési feladatokat, minden bázison 1 db EC-135 T2 típusú helikopter várja a bevetést.

- Pontosan hogyan néz ki egy légmentő napja?

- Szigorú napirend szerint ügyelünk, ez elengedhetetlen a repülésben is. A nyári hónapokban a munkaidő 6:30 - 19:15-ig tart, az ügyeleti idő pedig 7:00 - 19:00-ig. Az ügyelet kezdése előtti fél órában az orvos és a paramedikus közösen egy csekklista alapján ellenőrzi, majd bepakolja a felszerelést a helikopterbe. Közben a pilóta a gépet nézi át, ellenőrzi a rendszerek működését, a hajtóművek olajszintjét. Ezt követően a személyzet közösen átbeszéli az aznapi várható időjárást, korlátozott légtereket, egyéb, a repülést esetlegesen befolyásoló tudnivalókat. Utána többnyire közös reggelivel folytatjuk, majd várjuk a riasztást. A feladat befejezés után a helikopter tankolása, majd a felhasznált egészségügyi felszerelés pótlása, az eszközök fertőtlenítése történik. Az ügyelet végén az betegellátás során használt eszközöket töltőre tesszük, a helikoptert kitakarítjuk. Fontos elvárás, hogy a másnap reggeli kezdésre a helikopter bevetésre készen álljon.

- Milyen helyszínekre szoktak menni?

- Ellátási területünk elsősorban Baranya, Somogy, Tolna megye területére, valamint Bács-Kiskun megye déli területére korlátozódik, de előfordul, hogy távolabbi megyék irányítócsoportjai is igénybe veszik a helikopterünket. Az elsődleges feladatunk a mentés, ahol uniós előírás a 15 percen beüli beteghez érkezés. Nagyon változatosak a bevetések, közúti baleset, darázscsípett allergiás beteg, eszméletlen beteg, újraélesztés, ájulás, kórházak közti átszállítás, mind-mind szerepel az elvégzett feladatok között. Többször elfordul, hogy nem a sérülés súlyossága, vagy a beteg állapota miatt kell a helikopter, hanem a földi úton nehezen, vagy egyáltalán nem megközelíthető helyszínekre riasztanak minket.

- Sok bevetésük van egy nap?

- Változó, hogy mennyi bevetésünk van egy nap, azt mondhatom, hogy egy hónapra vetítve, az átlag napi 1-2 feladat a jellemző. A mentőhelikoptert a megyei irányítócsoportok riasztják a légi koordinátoron keresztül. Azt, hogy helikopter megy-e a helyszínre egy riasztási protokoll alapján az irányítócsoport dönti el.
 

- Kérem, meséljen kicsit a pécsi bázis történetéről!

- Pécsett a légimentés több évtizedes múltra tekint vissza, pontosan 1991-ben Dél-Magyarországon a For Life Kft. kezdte meg a mentőhelikopteres mentést Mi-2- es helikopterekkel, majd később a BASe Kft. vette át ezt a tevékenységet. 2006-ban megalakult az OMSZ Légimentő Kht., majd utódja, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. Rövid ideig AS-350-es helikopterrel láttuk el feladatainkat, majd EC-135 típusú helikopter érkezett a Pécs-Pogányon települt bázisunkra is.

- Gondolom, van pár emlékezetes eset a tarsolyában.

- Nagyon sok érdekes esetnél jártunk, jártam, az egyik ilyen a Mecsek déli oldalán található Babás Szerkövekhez kötődik. Ez a hely csak gyalogosan megközelíthető, és itt szenvedett baleset egy fiatalember. A tűzoltók, rendőrök a riasztástól mintegy 40 perc múlva értek a baleset helyszínére, mivel minden felszerelést gyalogosan kellett odajuttatniuk. A pilótánk ügyességének köszönhetően az egyik sziklapárkányra szálltunk le a helyszín közelében, így rövid időn belül megkezdhettük a sérült ellátását. Voltam már tömeges darázscsípésnél is, egy gyümölcsösben szüreteltek a munkások, amikor ráléptek egy a földben lévő darázsfészekre, és a kirajzott darazsak többüknek okoztak a szúrásukkal fájdalmat, mint utólag kiderült, szerencséjükre ezen darazsak csípése nem okoz allergiás reakciót, inkább az ijedtség volt az elsődleges probléma.

Pauska P.