Szabolcs elválna Pécstől: népszavazás

2008. április 14. hétfő 23:02

Szabolcs elválna Pécstől: népszavazás
Mint arról beszámoltunk, több peremkerület is fontolgatja a várostól való elszakadást. Az itt élők szerint az elmúlt évtizedekben a megyeszékhely elhanyagolta az őket - Pécs-Szabolcson hamarosan már az önállóvá válásról szóló referendum kiíráshoz szükséges aláírások gyűjtésébe kezdenek.

Szabolcsot 1947-ben Rajk László belügyminiszter ellenjegyzésével csatolták Pécshez. Az 1938-ból származó levéltári adatok szerint a településen 7600-an éltek - jelenleg néhány százzal kevesebben -, s a község hatalmas területtel rendelkezett. A településhez tartozott Árpádtető, István-akna, a mai A/1-es laktanyát magában foglaló rész, illetve Fehérhegy felett a Komlói út keleti oldaláig terjedő lakóövezet. Az akkori Szabolcs ma Baranya ötödik legnagyobb lélekszámú községe lenne.

A falu önállóvá válását előkészítő bizottság már megalakult, s az lesz a feladata, hogy javaslatot készítsen a vagyonmegosztásról, a kötelezettségekről és feladatokról, illetve a leendő önkormányzat próbaköltségvetését megalkossa - ez utóbbi munkához már elkérték az Városházán fellelhető dokumentumokat.

Tóth János, a bizottság egyik tagja szerint már a kilencvenes évek elején gondolkodtak a leválásban, ám akkoriban - bízva a kialakuló részönkormányzati rendszerben - végül letettek szándékukról. Mint kiderült, rosszul tették. Tóth úr azt mondja, a testület költségvetése minimális tétel, melyből nem csupán fejlesztésekre nem futja, de még az itt működő iskolát is bezárták öt évvel ezelőtt.

Hozzáteszi: Szabolcsban valamikor hét kultúrház működött, ma mindössze egyetlen egy van - gyarkolatilag elhagyta őket a pécsi városvezetés.
 
A szabolcsi választókörzet képviselője, Hering Gyula nem ért egyet az elszakadási törekvésekkel. Szerinte az önállósulással több százmilliós fejlesztéstől eshet el Szabolcs, hiszen az EKF maradványkeretéből másfél milliárdot fordítanak a keleti városrész rehabilitációjára, ám egy Pécstől önálló település ebből nem részesülhet. 

Megjegyezte, az előkészítő bizottság illegitim, mert szerinte az nem a törvényben meghatározott módon, falugyűlés összehívása után jött létre. Mint mondja, a mára, április 15-ére az elszakadás kérdésében összehívott a részönkormányzati ülésen ezt jelezni is fogja, így várhatóan a közigazgatási hivatal is megteszi törvényességi észrevételét.

Mindenesetre Tóth Jánosék úgy számolnak, hogy hamarosan nekiláthatnak az önállósulásról szóló népszavazás kiíráshoz szükséges aláírások összegyűjtéséhez. A referendum kitűzéséhez a lakosok tíz százalékának szignója kell, négy-hat hónapon belül pedig megtarthatják a referendumot is. A népszavazás akkor érvényes, ha a választók több mint fele elmegy voksolni, és abban az esetben eredményes, ha a voksolók több mint ötven százaléka ugyanúgy dönt.

Az önállósulást az illetékes miniszternek és a köztársasági elnöknek is jóvá kell hagynia. A településen az önkormányzati választásokat - abban az esetben is, ha időköziről van szó - a pécsi önkormányzati választásokkal egy időben lehet megtartani.


FRISSÍTVE:
(kedd, 22:00)

Az aláírásgyűjtő íveket elküldték dr. Papp Juditnak

A Mecsekszabolcs Pécstől való különválását kezdeményező civil szervezetek és magánszemélyek szándékukat a kedden, a témában tartott részönkormányzati ülésen is megerősítették.


- Megalakult a leválást előkészítő bizottság, a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtő íveket pedig hitelesítésre elküldtük Pécs főjegyzőjének. A településrész sorsáról a helyi lakosság dönt - tájékoztatta Kónya Zoltán bizottsági tag a sajtó munkatársait az ülést megelőzően.

Indoklása szerint a Pécshez 1947-ben csatolt településrészen két évtizede nem volt komoly fejlesztés, a befizetett adókból az itt élők alig láttak, látnak valamit, változást csak az önállóvá válás hozhat.

Hering Gyula, a részönkormányzat szocialista elnöke ezt azonban másként látja és ellenzi az elszakadást. Azt mondta: egy esetleges elszakadást követően Mecsekszabolcsnak magának kell megoldania tömegközlekedését, és tárgyalásokat kell kezdenie a közműszolgáltatókkal a víz, vagy a szemétszállítás díjáról, melyek az eddiginél magasabbak is lehetnek.

Hozzátette: a településrész emellett nem kaphat abból a másfél milliárd forintos keretből, melyet a baranyai megyeszékhely az ősztől több városrészben városrehabilitációra, azaz intézmények és egyebek mellett utak felújítására tervez költeni.

B. M. - MTI - Fotó: Dittrich Éva