Síkfői szerint kormányzati cél a kötelező kamarai tagság újbóli bevezetése

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) május végén tartott küldöttgyűlésén a résztvevők részben elfogadták a kamarai rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó elképzeléseket, amelyeket Parragh László elnök terjesztett a küldöttek elé. Az írásbeli dokumentumot ugyan elvetették, ám az elnök szóbeli kiegészítését nem.

A kötelező tagság bevezetése nagy felháborodást keltett a gazdasági szereplők körében, mások mellett a Magyar Mérnöki Kamara is nyílt levélben tiltakozott. Az elképzelések szerint ráadásul csökkenne a területi kamarák autonómiája a tervbe vett központosítás miatt. Síkfői Tamás szerint ugyanakkor "a hozzá nem értés mutatós példája az ügy, emellett az ötlet nem a kamaráé, hanem a kormányzaté".

Ugyan még nem született megegyezés az MKIK tagjai között a 2016. január elsejével bevezetendő kötelező kamarai tagságról, maga az elképzelés nem aratott osztatlan sikert az érintettek között. Sokak szerint az eddigi kötelező kamarai regisztrációért elkért évi ötezer forintért sem nyújtott semmiféle szolgáltatást a kamara, az új koncepció pedig még tovább gyengítené a kis- és közepes vállalkozásokat.

Nem ért egyet a felháborodással Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) titkára. Szerinte ugyanis mindezen koncepció mögött kormányzati szándék áll s nem az iparkamara kívánalma. Hozzátette, 1810 óta a kontinentális Európában alanyi jogú (lényegében kötelező - a szerk.) tagság van érvényben a kamaráknál. Aki vállalkozó, az az iparkamarának is teljes jogú tagja. Tehát most sem történne más, mint újból visszaállítanák a korábban már működő rendszert.

Ráadásul Síkfői szerint pillanatnyilag az összes, 12 hivatásrendi kamaránál (ügyvédi, állatorvosi, építész, stb.) kötelező tagság van. Mindez azt jelenti, hogy ha kötelezik a vállalkozókat a tagságra, akkor minden olyan szolgáltatást és közös érdekképviseletet elérhetnek, amit csak kívánnak.

A kamara lényege, hogy nem érdekképviselet, hanem tulajdonképpen gazdasági önkormányzat, amelynek felépítése ugyanolyan, mint egy önkormányzaté: átadott állami - hatósági, közigazgatási és egyéb más - feladatokat végeznek.

- Magyarán meg lehet csinálni jogilag kötelező kamarai regisztrációval és a tagságnak adott választói joggal, de csak az önkéntes tagok választhatók tisztségekre. De általános gyakorlat, hogy alanyi jogú tagság van, itthon is ez volt 150 évig. Ez azt jelenti, hogy mindenki választhat és mindenki választható. 

H. L. B. - Fotó: Kálmándy Ferenc