Petren Ferencné az idei Aidinger János díjas, Tóth Jánosé a Csonka Ferenc-díj

A pécsi közgyűlés négy évtizedes, a köznevelés, különös tekintettel az óvodapedagógia területén végzett tartalmas életpályájának elismeréséül, az óvodai nevelés, a tanügyigazgatás és oktatáspolitika szakértő, elhivatott és elkötelezett képviseletéért az Aidinger János-díj kitüntetést, Pécs közszolgálati díját adományozta Petren Ferencné Németh Katalin részére a város. Tóth János részére pedig az ifjúságnevelés, különös tekintettel a hagyománytisztelet, a nemzeti közösség erősítése, az emberség, a becsületet, a kitartás, a hazaszeretet, a küzdeni akarásra való nevelés területén elért eredményeinek elismeréseként a Csonka Ferenc-díj kitüntetést, Pécs ifjúsági díját adományozta a város. A kitüntetéseket a csütörtöki közgyűlés előtt adták át az érintetteknek.  

Petren Ferencné Németh Katalin Siklóson született 1957-ben. 1978-ban a Kecskeméti Óvónőképző Főiskolán óvodapedagógusi diplomát, 1987-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán pedagógia szakos végzettséget szerzett. 1996-ban óvodai menedzser szakon végzett a Budapesti Tanítóképző Főiskolán.

Óvodapedagógusi szakmai munkáját Villányban kezdte a Napköziotthonos Óvodában 1975-ben. 1977-től tíz éven át a pécsi Aradi Vértanuk úti Óvoda vezető-helyettese volt. 1987 óta dolgozik Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában, eleinte oktatási ügyintézőként, majd az önkormányzat köznevelési intézményei fenntartói irányításával kapcsolatos feladatok szakmai tanácsadójaként. 2015. júliusa óta a Humán Főosztály Kulturális, Köznevelési és Sport Osztályának vezetője. 2018. májusában 40 évi közszolgálat után fejezte be aktív munkaviszonyát.

1986-ban kiemelkedő óvodapedagógusi munkájának elismeréséül Művelődési Miniszteri dicséretet kapott. 1999-ben Pécs Városháza Emlékérem kitüntetésben részesült.

Tóth János a Szabolcs Fejedelem Hagyományőrző Íjász és Lovasíjász Egyesület alapítója és elnöke.

A szervezet 2006-os megalakulását követően elsősorban kulturális értékmentéssel, az értékek jövő nemzedék részére történő átadásával, helytörténeti hagyományok kutatásával, a népvándorlás és a honfoglalás hagyományainak bemutatásával foglalkozott.

A későbbiek során célkitűzéseit kiterjesztette a pécsi katonatörténeti hagyományok sajátosságainak kutatására és bemutatására, valamint a magyar katonai hagyományok ápolása területeire, ezzel hozzájárulva a honvédelmi neveléshez, erősítve a magyarságtudatot, a hazaszeretet érzését, a nemzeti értékek megbecsülését.

A hagyományőrzés főbb területei regionális, országos és nemzetközi szinten a történelmi megemlékezések, évfordulók, koszorúzások, emlékmű avatások, szemlék, felvonulások, parádék, táborok, csatajátékok. Különös figyelmet fordítanak az elszakított területek magyar katonai hagyományőrző tevékenységének támogatására.

Kiemelt céljuk, hogy a honfoglaló őseink életéből a lovasnomád életmód egy részét, a lovasíjászatot és az ehhez kapcsolódó hagyományt megőrizzék, ébren tartsák és továbbadják az ehhez kapcsolódó hagyománytiszteletet, az emberséget, a becsületet, a kitartást, a küzdeni akarást. Az Egyesületben 2016 óta ifjúsági tagozat is működik. Legfőbb rendezvényeik a négyfordulós járőrverseny sorozat, a Szent György Napja, a Hősök- és Magyar Honvédelem Napja, a Szent Mihály Nap, az 1848-as forradalmi megemlékezések, az 1956 Mecseki Láthatatlanok nyomában mozgósító rendezvény. Az Egyesület 2007-ben megállapodást kötött Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, miszerint ellátja a helyi állami ünnepeken, megemlékezéseken a koszorúzói és díszőri feladatokat.

Forrás: Pécsi Önkormányzat