Pedig a Déli Áramlat építésével baranyai cégek is jól járhattak volna

2015. január 18. vasárnap 19:09

Már a megyében is folytak a Déli Áramlat baranyai szakaszához kapcsolódó engedélyeztetési eljárások, amikor a közelmúltban az orosz elnök letett a beruházásról. Helyi cégek is kaphattak volna megbízásokat az építkezés révén, a baranyai szakaszoló- és kompresszorállomásokon pedig munkahelyek jöttek volna létre.

A jelenlegi állás szerint semmi nem lesz a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséből, miután az orosz elnök, Vladimir Putyin decemberben bejelentette, eláll a terv megvalósításától.

A vezeték Oroszországból indult volna, majd a Fekete-tenger alatt és több európai országon, közöttük Magyarországon áthaladva Olaszországban és Ausztriában ért volna véget.

Az Ukrajnát kikerülő Déli Áramlat magyar szakaszát kétszázötven kilométer hosszúra tervezték, s átszelte volna Baranyát is. A vezeték Hercegszántónál érte volna el a magyar határt, Dávod, Sárhát érintésével Dunaszekcső határában haladt volna tovább Somberek, Palotabozsok, Szebény, Szűr, Himesháza, Geresdlak és Maráza közigazgatási területén keresztül Pécs-Szigetvár felé, majd Tornyiszentmiklósnál hagyta volna el az országot.

A kormány tavaly kiemelt beruházássá nyilvánította a programot, ennek megfelelően a tervezési, engedélyeztetési eljárások is megkezdődtek, idén pedig már az építőké lehetett volna a pálya - a világpolitika azonban keresztülhúzta a számításokat.

Egy vezeték már átszeli a megyét

A közelmúltban fejeződött be az a beruházás, amely révén gázvezeték
köti össze Magyarországot Horvátországgal, ami áthalad Baranya megyén. A vezeték azonban még egyelőre csak arra alkalmas, hogy Horvátország irányába áramoljon a
gáz, azonban, ha megépül a Krk-szigetre tervezett cseppfolyósgáz-terminál, a magyar irányba történő szállítás is megkezdődhet.
A projekt részeként Drávaszerdahelyen és Donji Miholjacban nemzetközi mérőállomás, Bátán új kompresszorállomás épült, továbbá kibővült a városföldi kompresszorállomás és csomópont.
A vezeték az Európai Unió támogatásával készült el, a magyarországi beruházás 80 milliárd forintba került.

Mindez az ország számára azt jelenti, hogy továbbra is viszonylag kiszolgáltatott helyzetben marad a földgáz-szállítás során az ukrán tranzit miatt, másrészről bukjuk a beruházás előkészítésre elköltött több milliárd forintot, s persze a helyi mélyépítő cégek sem reménykedhetnek már abban, hogy szerepet kapnak egy ekkora volumenű beruházásban.

Pedig a körükben felosztható torta nem lett volna éppenséggel kicsi, a magyar szakasz építése a becslések szerint 180 milliárd forintba került volna. Az esetleges megbízások minden bizonnyal a baranyai cégeknek is jól jöttek volna, s általuk rövidebb-hosszabb ideig akár több száz ember is kaphatott volna munkát.

Ennyien ugyan biztosan nem, de néhányan a baranyai három kiegészítő létesítményben állandó munkahelyre lelhettek volna, a tervek szerint Egerágon és Szentlőrincen egy-egy szakaszoló állomást, Szigetvár térségében pedig egy kompresszorállomást alakítottak volna ki a füstbe ment beruházás részeként.

Képünkön: a már kész horvát-magyar gázvezeték egyik mérőállomása Drávaszerdahelyen.