Pécsett is bemutatták a magyarországi németség történetéről szóló könyvet

2016. március 11. péntek 14:52

A pécsi történész, Vitári Zsolt fordította magyarra a hazai német emlékezetpolitika alapművét. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) abban bízik, hogy az immár magyarul is hozzáférhető monográfiát nem csak a magyarországi németek forgatják majd érdeklődéssel.

A kora középkortól napjainkig tárja elénk a magyarországi németek történetét az a mű, amelynek magyar nyelvű változatát március elején mutatták be először Budapesten és Pécsett. Gerhard Seewann müncheni történészprofesszor monográfiája 2012-ben jelent meg németül, a több mint ezer oldalt Vitári Zsolt pécsi történész fordította magyarra.

A kétkötetes tudományos összefoglaló nagy űrt tölt be a hazai németség életében: végre egyetlen műben elevenedik meg évszázadokon átívelő történetük. Az érintett népcsoport Seewann professzor munkájának megjelenésében látja legendáktól, sztereotípiáktól, tabuktól és hamisításoktól mentes saját történeti narratívájának megszületését.

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) országszerte könyvbemutatókkal népszerűsíti a művet, azt remélve, hogy az immár magyarul is hozzáférhető monográfiát nem csak a magyarországi németek forgatják majd érdeklődéssel.

Gerhard Seewann több mint három évtizede foglalkozik a hazai németség történetének kutatásával. A történész munkássága, mely gyakran szokatlan szempontokat is felvet, kétségkívül A magyarországi németek története 1-2. című monográfiájában teljesedik ki.

A szerző a kötet előszavában úgy fogalmaz: minden csoportnak, így a magyarországi németeknek is szüksége van arra, hogy históriáját saját szempontjából értelmezhessék, ami az identitásteremtés alapja lehet. A magyar történetírás Seewann szerint meglehetősen nemzetközpontú, kirekeszti a hazánkban élő nemzetiségeket.
A seewann-i monográfia több mint ezer esztendő áttekintésével vizsgálja a Magyarországon élő németek történetét, identitását, a németek kapcsolatát és összefonódását a magyarokkal és más kisebbségekkel - beágyazva mindezt nagyobb történeti összefüggésekbe. Külön említést érdemel a mintegy 150 oldalnyi forrásmelléklet, amelynek első feljegyzése 1689-ből, a németek betelepítésének idejéből származik.

Mind Budapesten, a Magyarországi Németek Házában, mind Pécsett, a Lenau Házban nagy érdeklődés övezte a könyvbemutatót, amelyen a szerző maga is részt vett.
Pécsett a kötetet Pók Attila mutatta be a közönségnek. A történész és egyetemi tanár mindenekelőtt a monográfiára jellemző szokatlan szemléletet és az érintett kényes témákat emelte ki. Szó került arról,milyen különleges képet fest Seewann a németség identitásának változásáról, és hogy valóban mennyire igazságtalan volt

Kovács Imre radikális politikus mondata, melyet a németek második világháború utáni elűzetése kapcsán gyakran idéznek: „a svábság egy batyuval jött ide, egy batyuval is menjen". A német telepesek ugyanis „egy batyunyi" holmi helyett értékes tudást, kultúrát hoztak magukkal hazánkba, amivel évszázadokon át hozzájárultak Magyarország fejlődéséhez.