Pécset is elvette volna hazánktól a csetnikvezér

Az állam területét meg kell tisztítani a nemzeti kisebbségektől és a nemzetellenes elemektől - írta 1941-ben Draža Mihailović, akit most rehabilitált a belgrádi felső bíróság. Ma már kevesen tudják, hogy a csetnikvezér Pécset, Baját és Szegedet is elcsatolta volna Magyarországtól - írja a Magyar Nemzet Online.

Élesen megosztotta a szerb társadalmat Dragoljub (Draža) Mihailovic rehabilitálása. Vojislav Šešelj, a radikálisok vezére és Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke kitörő örömmel fogadta a döntést, ugyanakkor tizennégy civil szervezet levélben követelte az ítélet visszavonását. A csetnikvezér körüli legenda ma is él, de arról már kevesen tudnak, miféle állam kialakításán dolgozott.

Mihailović élete már a felemelkedése előtt sem volt egyhangú: az első világháborút megelőzően a Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia meggyilkolásában szerepet vállaló Fekete Kéz nevű titkos szervezet tagja volt.

Ezután a jugoszláv királyi hadsereg vezérkari ezredeseként szolgált, majd a második világháború kitörése után egysége maradékával visszavonult Szerbiába, ahol 1941 júliusában Ravna Gora hegyén megalapította a Ravna Gora-i csetnikmozgalmat - olvasható az MNO-n.

A csetnikek Stevan Moljević Homogén Szerbia című művéből merítették az ideológiájukat, amely azután, hogy Mihailović megismerte a tervezetet, a mozgalom iránytűjének számított.

Moljević már programja elején leszögezte: a szerbeknek alapvető kötelességük, hogy megszervezzék a homogén Szerbiát, amely felöleli a szerbség által lakott területeket, és azokat is, melyekkel örök időkre biztosítható az ország gazdasági, politikai és kulturális fejlődése.

Úgy látta, hogy a királyi Jugoszlávia szétrobbanásának oka abban keresendő, hogy 1918-ban nem rajzolták meg Szerbia határait az államon belül, ezért „ezt a hibát ki kell javítani, most vagy soha". Tervei szerint e cél érdekében még olyan területek is igénybe vehetők lettek volna, melyen a szerbség (még) nincs többségben.

A szerb politikus még egy hevenyészett térképet is készített a művéhez, melyen megállapította Nagy-Jugoszlávia, ezen belül Nagy-Szerbia határait. Az új Jugoszláviában Szerbia már magában foglalta volna a két háború közötti Jugoszlávia területének mintegy hetven százalékát, emellett további területekre is igényt tartottak volna a szomszédos országoktól.

Magyarország sem úszhatta volna meg: bennünket a Pécs-Baja-Szeged-vonalban rövidített volna tovább a tervezet.

A cikk ITT folytatódik.

Forrás: MNO