Pécs fogy is, meg gyarapodik is

2011. január 28. péntek 18:56

A statisztikai adatok furcsa kettőséget mutatnak Pécs népességének alakulását illetően az utóbbi években. A baranyai megyeszékhely lakossága ugyanis folyamatosan csökkent - akárcsak a magyarországi népesség, amely 2010 nyarán a tízmilliós lélektani határ alá került -, egészen 2005-ig. De minek köszönhető az ez után következő szelíd növekedés? Horváth József, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Pécsi Igazgatóságának vezetője szerint az értékek láttán nem kell egyből hanyatt esni.

Az elmúlt harminc évben Pécs és Baranya megye lakossága jelentős mértékben változott - 2005-ig negatív irányba. A kilencvenes évek elején indult meg a csaknem egy évtizedig tartó, nagy arányú népességszám-csökkenés. A KSH adatai alapján 2005-re 156 116 főre fogyott a hajdan közel kétszázezres pécsi polgárság. Az utóbbi öt év visszafogott gyarapodása azonban - legalábbis első pillantásra - némi derűlátásra adhat okot.



Utánajártunk a tendecia hátterének a KSH Pécsi Igazgatóságán, és kételyünk beigazolódott: statisztikailag jóval összetettebb problémával állunk szemben.

Egy terület népesség-alakulásának vizsgálatakor közrejátszik például a halálozások és a születések, vagy az elvándorlások és beköltözések aránya. Pécs esetében talán köztudott, hogy a várost elhagyók népesebb csoporttal bírtak az utóbbi évtizedekben, mint azoknak a száma, akik lakóhelyül választották a megyeszékhelyet. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1985 és 2005 között, húsz év alatt Pécs lakosságának száma 12,3%-kal csökkent (20 988 fővel).

Felvetésünket, hogy 2005-ben ismét magasabb a Pécsre költözők, mint az azt elhagyók száma, Horváth József igazgató is megerősítette:

- A vándorlási különbözet valóban pozitív értéket mutat az utóbbi öt évben, amely 2008-ban volt a legmagasabb - 6086 hivatalosan bejelentett, új lakcím és 5360 elköltözött lakos. A bevándorlás növekedésével pedig minimális népességnövekedés járt együtt.

Táblázatunkból kiolvasható, hogy míg 2006-ban 156 649 lakosa volt Pécsnek, 2009-ben már 157 680. Horváth József viszont a változások törékenységére, a vándorlási adatok bizonytalanságára hívja fel a figyelmet:

- Sajnos mindeközben a természetes szaporodás, azaz a születések és a halálozások aránya nem kedvező, sőt. Hosszú ideje negatív értéket mutat Pécsre vonatkozóan, ami népességfogyást jelent. Ezt részben ellensúlyozhatta a bevándorlások növekedése.

A szolid népességgyarapodás a hosszú távú tendenciákban nem lesz meghatározó. Az igazgató szerint ugyanis egy idő után a betelepülők pozitív száma feltehetően negatívba megy át. Arra a kérdésünkre, hogy mi játszhatott közre a 2004 utáni lakosság-növekedésben, a Pécsre költözők és a városban maradók számának pozitív alakulásában, Horváth József az akkortájt végbement EU-csatlakozást hozta fel, mint lehetséges indokot. Azonban azt nem tartja valószínűnek, hogy az EKF-év bármilyen módon befolyásolta volna az értékeket.


Adatok forrása: Központi Statisztika Hivatal



Takács Tímea