Párizs ébred a rémálomból: "Sikerült elvetni a bizalmatlanság, a félelem magvait"

"Magam is békésen ballagtam hazafelé egy belvárosi jazzkoncertről, amikor innen légvonalban már hadműveleti területté vált a Bastille-Opera környéke." A Hirado.hu munkatársa, a pécsi illetőségű Havasi János írt szombat délutáni, helyszíni riportot Párizsból:

Érezhetően kevesebb embert látni az utcákon a tegnap esti merényletek óta. Bár a brutális terrortámadás a francia főváros jól behatárolható részét érte, a rendőrségi felhívás, mely szerint mindenki kétszer gondolja meg, mielőtt elhagyná otthonát, követőkre talált.

Kevesebb futó rója a köröket a szombatonként oly zsúfolt Luxemburg-kert fái alatt, s az emberek a szokásosnál is jobban összerezzennek, ha szirénázó tűzoltó- vagy mentőautó száguld el mellettük, ha rendőrségi helikopter köröz a város fölött.

A Charlie-Hebdo elleni merénylet óta fokozott készültségben vannak a francia fegyveres erők, mégis megtörtént az utóbbi évtizedek egyik legtöbb áldozatával járó merényletsorozata.

De hát hogyan is lehetne minden szórakozóhely, koncertterem közönségét megvédeni azoktól a hétpróbás gyilkosoktól, akik egyik pillanatban talán még udvariasan előreengednek a metró kijáratánál, hogy aztán tenisztáskájukból vagy kabátjuk aló géppisztoly rántsanak elő?

Magam is békésen ballagtam hazafelé egy belvárosi jazzkoncertről, amikor innen légvonalban már hadműveleti területté vált a Bastille-Opera környéke. S amikor autóba ülve a helyszín felé tartottam, a Boulevard Saint-Germain kávéházai épp olyan békésen iszogató párizsiakkal voltak tele, mintha a szomszédos kerületek népe is a megszokott péntek esti programjának áldozott volna.

Érzéketlenség? Távolról sem.

Párizs kétmilliós város, s mint minden ilyen metropolisban, ha a lakosság nem közvetlenül éli át a szörnyűségeket, még akár olyan érzése is lehet, hogy mindez nem vele történt meg. Hogy vele ez nem történhet meg... Ma minden közintézmény zárva tart, a választási kampányt is felfüggesztették, a tömegrendezvényeket nem szabad megtartani. A terror jellegéből következően azonban ez is a gyilkosok malmára hajtja a vizet: ha részben is, de sikerült megbénítani egy város, egy egész régió életét, sikerült keresztülhúzni sok tízezer utazni szándékozó turista, üzletember, családtag terveit.

Sikerült elvetni a bizalmatlanság, a félelem magvait.

Bombákkal és automata fegyverekkel felszerelkezett elkövetők összehangolt támadásokban több mint 120 ember életét oltották ki Franciaország fővárosában.

Ráadásul itt az újabb kihívás: a november végi Klímacsúcs, a COP21, amelyre legalább százötven ország állam- és kormányfője hivatalos. És éppen e napokban készült el a Champs-Élysées karácsonyi vásárának óriási sátorvárosa.

Még belegondolni is szörnyű, mi lenne, ha egy előre sohasem azonosítható fanatikus merénylő e forgatagban határozná el, hogy az általa elképzelt Allah kedvére tesz egy jól sikerült „pogányellenes" önrobbantással.

Helyszínelők dolgoznak egy párizsi étteremnél történt lövöldözés helyszínén 2015. november 14-én. A francia fővárosban előző este összehangoltan több merényletet követtek el, a támadásoknak legkevesebb 127 halálos áldozata van. Nyolc terrorista halt meg, közülük heten felrobbantották magukat.

A merényletek helyszíneit jól ismerem, két évig laktunk ebben a hangulatos, színes városnegyedben. Ma reggel egy újdonsült ismerősöm, aki az éjszakát a rendőri zárlat miatt a Párizsi Magyar Intézet egyik vendégszobájában töltötte, azzal köszönt el, hogy az életét mentettem meg azzal, hogy meghívtam a magyar jazzhangversenyre. Ugyanis, mint mondta, a péntek estét otthon akarta tölteni, legfeljebb leugrott volna sörözni egy kicsit a lakása melletti Le Carillon Bárba.

Abba a kávéházba, ahol tizennyolc vendég életét oltotta ki az egyik merénylő géppisztolysorozata...

Forrás: Havasi János/Hirado.hu