Még mindig divat népi muzsikára ropni: nem csak a profik rúgják a port Pécsett a táncházi esteken

Baranyában és Pécsett töretlen az érdeklődés a táncházak iránt, ma pedig egyre többen ropják a különböző nemzetiségi táncokat a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben is.

A rendszerváltásig csak a „megtűrt" kategóriába tartoztak, ennek dacára  virágkorukat élték a táncházak, a kilencvenes években viszont a táncházmozgalom új lendületet vett, intézményesülni kezdett. Ekkor indultak az első népzene iskolák, majd a néptáncoktatás is bekerült az általános iskolák órarendjébe. A magyar táncházmozgalom különlegességét az is bizonyítja, hogy az UNESCO 2011-ben felvette a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló tevékenységek listájára, amelyen addig csak egyetlen magyar elem szerepelt: a mohácsi busójárás.

Baranyában különösen népszerűek a táncházak, főként az itt élő nemzetiségeknek  köszönhetően. Pécsett a Zsolnay Kulturális Negyed átadása után, már 2012 februárjában helyet kaptak az akkor már több évtizedes múltra visszatekintő táncházi programok.

- A magyar, a horvát valamint a nyári táncházak elindítója hosszú évekkel ezelőtt az Ifjúsági Ház, valamint a Pécsi Kulturális Központ volt - mondta el a Pécsi Újság.hu-nak Szabó Lívia, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft kulturális és művészeti programszervezője.

A Zsolnay Kulturális Negyedben az érdeklődők havonta ismerkedhetnek a magyar tájegységek hagyományos táncaival. Korosztálytól függetlenül bárki részt vehet a táncmulatságban, ahol szakértő táncházvezető segítségével még a kezdő, ámde táncos kedvű közönség is könnyen elsajátíthatja a lépéseket. Minden hónap negyedik szombatján közvetlenül Dénes Anett és a Háromfa Zenekar magyar gyerekjátszó foglalkozását a Hanga Banda együttes Magyar Táncháza követi. Emellett minden hónap utolsó péntekjén horvát és makedón táncokat tanulhatnak az érdeklődők Vélin Veszna táncházvezető és a Vizin Zenekar vezetésével.

Szabó Lívia elmondta, hogy a programok népszerűsége annak is köszönhető, hogy a horvát táncok többnyire körtáncként könnyen tanulhatóak az utcáról betérő, táncos képzettséggel nem rendelkezők számára is.

Emellett úgy véli, a táncházak országos közkedveltsége abban rejlik, hogy a hetvenes években virágkorát élt mozgalom alkalmazkodott a mai szórakozási formákhoz és magukhoz a szereplőkhöz is.

- Újra divat népzenét játszani, még ha annak nem is mindig az autentikus formáját. Akik azonban ma eljönnek egy táncházba, ugyanazokat az értékeket találják: közösség, identitás, értékrend, mozgáskultúra, testedzés, művészi önkifejezés; és aki egyszer "belekóstol" mindebbe, az biztos, hogy szívesen tér vissza - fogalmazott.

Kiss Alexandra - Fotó: Dittrich Éva