Klímaváltozás: már a baranyai erdőkben is tetten érhetők a felmelegedés hatásai

2015. december 09. szerda 05:44

Klímaváltozás: már a baranyai erdőkben is tetten érhetők a felmelegedés hatásai

Sokszor halljuk, mégis keveset törődünk a klímaváltozás hatásaival, holott annak már közvetlen közelünkben, többek között a környékbeli erdőkben is látható jelei mutatkoznak. 

Pécsett a közelmúltban rendeztek konferenciát a Mecsekerdő Zrt. fejlesztési osztályvezetője, Kocsis Tamás szervezésében neves hazai és külföldi előadókkal, tudósokkal, A klímaváltozás hatása az európai erdőkre címmel. Ezen mások mellett a szarajevói egyetem erdészeti karának képviselője olyan rémisztő kilátásokról számolt be, hogy náluk az üvegházhatást okozó gázok levegőterhelése miatt az évi középhőmérséklet 3,5 Celsius-fokkal növekedhet az elmúlt évszázad utolsó évtizedének átlagához képest, ami a fenyőerdők lassú pusztulásához vezethet.

És mi a helyzet nálunk? 

Kocsis Tamás erdészként a hosszú távú folyamatokat figyeli, 90-120 éves ciklusokban gondolkodnak, például a tölgyesek vagy a bükkösök esetében.


A Mecsekerdő Zrt. 54 ezer hektáros erdőterületén is, mint a világon mindenütt, elindult a felmelegedés, s annak hatása egyre inkább észrevehető. Csökken a talajvízszint, változik a mikroklíma, ezért az erdőövek - ahogy ő fogalmaz - egyre lejjebb keresik a helyüket. Ott, ahol eddig megélt a bükkös, most már csak a tölgyes érzi jól magát. A klímaváltozás miatt kiszáradnak az erdők, mert felborul az egyensúly. A Mecsekerdő Zrt. Ormánság közeli területein már látható jelei vannak a talajvíz csökkenés okozta problémáknak. A vízhiány miatt legyengült fák ellenállása csökken, hamarabb betegszenek meg. Ha elveszíti a vitalitását az erdő, akkor megjelennek a biotikus károsítók, pusztulásra van ítélve.

Arra kell felkészülnünk - vázolja a jelen nagy feladatát az erdőmérnök-osztályvezető -, hogy úgynevezett rezisztens fajokat kell keresnünk, melyek kibírják a klímaváltozást a következő 100 évben. Az erdők fogyásával csökken az asszimiláció, sokkal nagyobb a szén-dioxid kibocsátás, mint amennyi a megkötés. Kínát említi, ahol már olyan sűrű a szmog, hogy maszkban járnak az emberek az utcákon, s ez a rohamos iparosodás következménye.

Gyorsul a felmelegedés üteme

A párizsi klímacsúcson ezekben a napokban 195 ország 150 állam- és kormányfője tanácskozik december 11-ig fenyegető özönvizekről, aszályokról, pusztító természeti katasztrófákról, s mindezek következményeiről. Van is miről: a Föld 1700 óta 0,8 Celsius-fokot melegedett, ami nem is tűnik soknak, a növekedés mértéke azonban beszédes. 250 év alatt csupán 0,2, míg az elmúlt 50 évben 0,6 fokos volt a hőmérséklet emelkedése. 

- A klímavédelemmel kapcsolatos megállapodásokat a világ sok országában nem tartják be, de mi, magyarok elkötelezettek vagyunk abban, hogy növekedjen a megújuló energiák felhasználása - állapítja meg Kocsis Tamás. - Kezdeményezők is vagyunk, és itthon is egyre gyakrabban valósítjuk meg a megújuló energiára építő beruházásokat.

 

 

 

Hárságyi Margit - Fotó: Kálmándy Ferenc