Horváth Zoltán: nem gyengülni, hanem erősödni fog a megye

Jövő januártól a Baranya megyei kormányhivatal veszi át az eddig a megyeháza fenntartásában lévő intézményrendszer működtetését. A váltás révén jelentősen megváltozik a megyei önkormányzat szerepe és funkciója, sokkal hatékonyabb és koncentráltabb lesz a működése. Az elképzelések szerint a jövőben az ágazati fejlesztésekkel kapcsolatos összes feladat a megyéhez tartozna - egyebek mellett erről is kérdeztük Horváth Zoltánt (képünkön), a baranyai közgyűlés elnökét.

- A várhatóan január elsejével életbe lépő új önkormányzati törvény nagy mértékben átrendezi az eddigi feladatrendszert. Az elképzelések szerint a kormányhivatal veszi át a megyei fenntartásban lévő intézmények működtetését. Ez mit jelent a gyakorlatban?
- Eddig a megyei önkormányzatok láttak el bizonyos feladatokat, amelyekhez az állam biztosította a forrást. Az utóbbi időben egyre több lett a teendő, ám egyre csökkent az állami finanszírozás - ebbe roskadtak bele az önkormányzatok. A jelenlegi kormány jó néhány ma önkormányzati fenntartásban működő intézményt állami fenntartásúvá alakít át. Megszünteti azt a helyzetet, melyben nyolcfajta fenntartó nyolcfajta finanszírozással működtet intézményt. Az elképzelések szerint a jövőben az állami feladatot maga az állam látja el. Ezzel a profiltisztítással megteremti annak a lehetőségét hogy hatékonyabb intézményi világ alakuljon ki.

- Az új rendszerben mi lesz a megye legfontosabb feladata?
- Az önkormányzati törvény új típusú területfejlesztési stratégiát céloz meg. Ez azt jelenti, hogy a települési és járási szinteken kell a fejlesztéseket végiggondolni az ott élőkkel. Nemcsak a polgármesterekkel, hiszen az új fejlesztéspolitika a megyei önkormányzat vállára helyezi a gazdálkodás- és kutatásfejlesztési programokat, humánerőforrás-fejlesztést, agrárfejlesztést - mindent, ami a fejlesztéssel összefügg. Ez mind a megyén fog eldőlni, hiszen rendeletalkotási joga lesz az önkormányzatnak, amely által ezeket a települési és járási szintről érkező programokat rendeletben fogja meghatározni. A megyének feladata lesz ennek az egész tervezési mechanizmusnak a lebonyolítása, a projektgenerálás és egyfajta - a projektek mellett húzódó - segítségnyújtás, mert a projekteket nyilván meg is kell valósítani. Ez is egy új típusú munka lesz, hiszen jelenleg ilyen jellegű segítő mechanizmus nincs a pályázó mellett. Innentől kezdve a megyei önkormányzat minden ágazati fejlesztést magáénak tudhat, így foglalkozni fog az oktatással, a szakképzéssel, a turizmussal, a hulladékgazdálkodással, az útfejlesztéssel, a közrenddel - gyakorlatilag mindennel. Csak nem intézményeket fog fenntartani, hanem különböző fejlesztéseket fog generálni és azokról fog dönteni.

- Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy nem a megyék jogköre lesz 2012 januárjától a regionális források elosztása, hanem azokról a regionális fejlesztési tanácsok fognak határozni.
- A regionális fejlesztési tanács most sem oszt pénzt, a jogosítványa arról szól, hogy pályázati felhívásokat véleményez, egyeztet a nemzeti fejlesztési ügynökséggel. A tanács megfogalmazhat szándékokat, de nincs döntési kompetenciája. Itt az a kérdés, hogy a regionális fejlesztési tanács ilyen típusú jogosítványai ledelegálhatóak-e megyei szintre. Az én megítélésem szerint ennek semmi akadálya sincsen, ehhez politikai döntés kell és ez január elsejétől kivitelezhető. Módosítani kell hozzá persze a területfejlesztési törvényt, amelynek elkészültét decemberre prognosztizálom.

- Mekkora összeg fölött diszponálhat majd az önkormányzat?
- 2014-től 2020-ig új EU-s időszak kezdődik. Arról, hogy mennyi forrást kap Magyarország a különböző alapokból, jelenleg is tart az egyeztetés Brüsszelben. Ahhoz, hogy egy forintot is el tudjunk költeni, fejlesztési programokat kell elkészíteni és 2014. január elsejétől ezeket a programokat el is kell indítani. Van két évünk, hogy elvégezzük ezt a munkát.

- Milyen előnyökkel járhat az önkormányzati rendszer átalakítása a megye számára?
- Az elmúlt húsz év megyei önkormányzatai zömmel intézményeket tartottak fent: kórházakat, múzeumokat, szociális otthonokat, oktatási intézményeket. Ma Baranyában ötezren tudják azt, hogy a megyei önkormányzat van és működik - azok, akik a mi intézményeinkben élnek vagy dolgoznak. Ám a választópolgárok java része nem tudja, hogy mit scinálunk. Nem tudják a gazdálkodó szervezetek, nem tudják a turizmusban érdekeltek, s sorolhatnám a többi ágazatot is. Ma Baranyában közel 390 ezer ember él, nekünk a fejlesztések során valamennyiükre figyelnünk kell. A rendszerváltás óta eltelt időszakban az eddigi kormányok soha nem gondolták fontosnak azt, hogy érdemi szereplővé formálják a megyei önkormányzatokat. Ez a mostani kormány az első, amely azt mondja, fontos neki, hogy azt a jogosítványt, amely a területfejlesztést a teljes feladatkörével, a tervezéstől a döntésig, a projektek megvalósításától a folyamatkísérésig tart, a megyék kezébe adja. Az én megítélésem szerint határozottan erősödni fog a megye szerepe, fel fog értékelődni politikailag is, hiszen a fejlesztéspolitika középpontjába helyeződik. A rendszernek fontos szereplői lesznek majd a megalakuló járások székhelyvárosainak polgármesterei is, akik az elképzelések szerint 2014-től automatikusan tagjai lesznek a közgyűlésnek. Újdonság lesz az is, hogy az új választásokon már a pécsiek is szavaznak majd a megyei közgyűlés tagjaira.

H. L. B.