Gyógyhatású az Abaligeti-barlang levegője

2019. december 01. vasárnap 14:35

Gyógyhatású az Abaligeti-barlang levegője

Abaliget fő látványossága az Abaligeti-barlang, amelyről a helyiek mondákat, legendákat őriznek. A mintegy három kilométer hosszú barlang ötszáz méteres szakaszát járhatja be az ide érkező látogató - külön érdekesség, hogy a barlang nem pusztán természeti kincs, gyógyhely is, ugyanis levegője kalciummal, magnéziummal telített, így inhalálása gyógyhatású. 

 

 

A Mecsek hegység északi, északnyugati vonzáskörzetében található kistelepülések olyan helyszínei hazánknak, ahol meglehetősen jók az életkörülmények. A falvak rendezettek, szemet gyönyörködtetőek, természeti és kultúrtörténeti mesékben gazdagok, és még késő ősszel, kora télen sem szenderülnek Csipkerózsika-álomba.

A Pécstől mintegy tizennyolc, a fővárostól valamennyivel több mint kétszáz kilométerre található Abaliget a nyüzsgő nyári, tavaszi hónapokat maga mögött hagyva ilyenkor ugyan szelídebb arcát mutatja, de látnivalói mit sem veszítenek pompájukból. A nagy múltú település egyik legrégebbi meséjét a falu nevét viselő barlang, az Abaligeti őrzi, annak ellenére, hogy földtörténeti szempontból szinte „sihedernek" számít.

 

Madarász Gábor Viktor, az Abaligeti-barlang túravezetője az M1 Itthon vagy! című műsorában elmondta, a barlang nyolc-kilencszázezer éves, cseppkőképződményekben nem annyira gazdag, mint az Aggteleki-barlang, viszont a formavilága rendkívül változatos.

Ez annak köszönhető, hogy a patak által hordalékként hozott kvarchomok „csiszolóvászonként" végigcsiszolja a puhább mészkő felületeket. A mintegy három kilométer hosszú barlang ötszáz méteres szakaszát járhatja be az ide érkező látogató - külön érdekesség, hogy a barlang nem pusztán természeti kincs, gyógyhely is, ugyanis levegője kalciummal, magnéziummal telített,
így inhalálása gyógyhatású.

A település fő látványossága az Abaligeti-barlang, amelyről a helyiek mondákat, legendákat őriznek. Egy mulatságos történet szerint hosszú ideig csak a barlang előürege volt ismert a helyiek számára, amit a falu első plébánosa pincének használt, így a helybéliek egyszerűen csak a „Pap-likának" nevezték a barlangot. Az első feljegyzett barlangbejárás 1768-ban volt.

Az Abaligeti-barlang túravezetője hozzátette, „Abaliget már a bronzkorban lakott település volt, a helyiek ismerték a barlangot, csak épp nem volt semmi motivációjuk, hogy bejöjjenek, amikor épp elég dolguk volt a föld fölött is".

Az írások emlékek szerint a barlangba elsőként Mattenheim József vízimolnár lépett be, akinek a barlang előtti tó helyén volt a vízimalma. Nagy valószínűség szerint egy komolyabb aszály miatt leapadhatott a patak, és így a molnár nem tudta használni a malmát. Mattenheim József a patak duzzadtabb ága után kutatva fedezte fel a barlangot több, mint 466 méter hosszan.

Az első részletes és tudományos igényű feltárásig, 1819-ig kellett várni, ekkor készült el a barlang alaprajza és hosszmetszete is. A század végére már komoly érdeklődés övezte Abaligetet és nevezetes „likát", de ekkor már csak belépőjeggyel és hivatásos vezetővel tekinthették meg az érdeklődők.

1900-ban még egy Párizsban megjelent, a világ 100 csodáját ismertető kiadványban is szerepelt a barlang.

Forrás: M1 - Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc