Beszélő babakezek - jelekkel is tanulnak beszélni a gyerekek, Pécsett is sikeres a program

Nem csak a siketek kommunikálnak jelnyelvvel, már a legkisebbek is képesek jelelni, melyet arra használnak, hogy megértessék magukat szüleikkel. Pécsett is tanítják a babajelbeszédet, amely nem csak a beszéd kialakulása előtt lehet hasznos a gyermek számára, de évekkel később is előnyt kovácsolhat belőle.

Sok-sok kihívással kell szembenézni a friss szülőknek egy kisbaba születése után, ezek közé tartozik az is, hogy amíg a gyermek nem tanul meg beszélni, bizony csak „tippelni" tudnak, mit akarhat a kicsi. A babák azonban szavak nélkül is tudnak kommunikálni, legfeljebb a szülők nem értik. Ebben segít a babajelbeszéd, amelyet Pécsett is tanfolyamokon oktatnak azoknak, akik addig is szeretnék jól megértetni magukat a gyermekükkel, amíg ő csak jelekkel tud beszélni hozzájuk.

Béczi Bernadett, a Beszélő Babakezek program pécsi oktatója a Pécsi Újság.hu-nak elmondta, a babák önmaguktól is képesek jeleket kitalálni maguknak, mivel azonban az ő jelbeszédük szinte teljesen megegyezik a siketek jelnyelvével, már mindannyian ezt tanulják meg.

- Kezdetben, amikor elkezdtek babajelbeszédet tanítani, megfigyelték a kicsik spontán jeleit, és azokat tanították meg a többi babának. Mi ma már azt valljuk, hogy inkább tanítunk egy egységes jelet, vagyis a siketek jelnyelvét, hiszen a jelnyelv ismerete nagy kincs - fogalmazott.

Az oktató szerint a gyerekek már újszülött kortól fogékonyak rá, hiszen nagyon érdekes számukra ez a fajta kommunikáció. Figyelik a szülőket, miközben jelelnek nekik, pontosan úgy, mint amikor beszélnek hozzájuk. Éppen ezért a tanfolyamokon is lényegében utánzás alapján tanulják meg a jeleket. Emellett azonban az oktatók nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a szülők minél hatékonyabban, természetesebben tudják beépíteni a mindennapjaikba a jelelést.

Az, hogy a baba mennyi idő alatt tanul meg magától jelekkel kommunikálni, függ a korától és attól is, hogy a szülők mikor kezdenek el jelelni vele. Béczi Bernadett szerint általában 6-9 hónapos korukra lesznek képesek arra, hogy a kis kezükkel jeleket formáljanak, viszont ehhez szinte újszülött korban el kell kezdeni. Ilyenkor sok türelemre van szükség a szülők részéről, mert hosszú hónapok telhetnek el, mire megérkezik az első jel, viszont megéri, mert ezek a babák 1 évesen már gyakran mondatokban jelelnek. Mindez persze attól is függ, hogy csak az édesanya jelel-e a babával, vagy az egész család részt vesz benne.

A babák általában a "tejcsi/tápszer", a "lámpa" és a "még" szavakat tanulják meg jelekkel közvetíteni. Ezekkel felhívják figyelmüket azokra a dolgokra, amelyek igazán érdeklik őket. Ezáltal a szülő és a gyerek közt olyan szavak nélküli kommunikáció alakul ki, amely mindkét fél számára előnyös.

- A gyermek megtapasztalja, hogy a kérdéseire, kéréseire választ kap, ezáltal kevesebb frusztráció éri, és csökkenek a megnem értettségből adódó „hisztik" száma is. Erősebb lesz a kötődés a szülők és a gyermek között, de még a testvérek között is - ismertette Béczi Bernadett.

Néhány szülőben felvetődhet a kérdés, hogy a jelelés mellett a baba beszédkészsége a normális ütemben fejlődik-e, a pécsi jelbeszéd oktató szerint azonban inkább jótékony hatással van rá, s ezt tudományos adatok is alátámasztják.

- A kutatások mind azt bizonyítják, hogy a jelelő babák sokkal hamarabb és gazdagabb szókinccsel kezdenek el beszélni. Persze a babajelbeszédnek nem célja a beszédfejlődés gyorsítása, ez csak egy kellemes velejárója - hangsúlyozta. - A természetes folyamat az, ha a gyermekek elkezdenek beszélni, elhagyják a jeleket, hiszen beszélni sokkal könnyebb. Egy-egy nehezebb szónál, vagy ha valamit gyorsan akarnak mondani, még a beszéd mellett is rásegítenek jelekkel.

Dettre Imola gyógypedagógus szerint sem jelent egészségügyi kockázatot a babajelbeszéd elsajátítása, ugyanakkor azoknál a gyermekeknél, akiknél babakorban még nem látható előre, hogy lesznek-e később nyelvi- vagy beszédproblémái, megzavarhatja a beszédfejlődést a jelekkel való kommunikáció. Ez főként azért jelenthet akadályt, mert a gyermek egyszerre két jelrendszert tanul meg. A logopédusként is tevékenykedő szakember munkatársunknak úgy nyilatkozott, technikáját tekintve a babajelbeszéd ugyan megegyezik a jelnyelvvel, de kisbabakorban ez még korlátozott nyelvi kódot jelent, mivel pár hónaposan az ember még nem tud olyan gondolatokat kifejezni, mint amilyenekre a siketek használják a maguk nyelvét.

Dettre Imola úgy véli, a babajelbeszéd azért lehet sikeres módszer a gyerek és a szülő közti kommunikációban, mert a szülő ennek segítségével kellő figyelmet fordít a babára, sokat foglalkozik a megértésével, ezáltal erősödik meg igazán a kettejük közti kapcsolat.

Kiss Alexandra - Fotó: Dittrich Éva