Berke Gyula: a felsőoktatásnak gyors válaszokat kell adnia a munkaerő-piac kihívásaira

Javában tart a magyar oktatás közép- és felsőfokú szintjén az áttérés a duális képzési formára, ami egyelőre választási lehetőségként merül fel. Ez a képzési forma kétségtelenül sok előnnyel jár, ugyanakkor vannak bizonyos előfeltételei is. A Pécsi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettesét, dr. Berke Gyulát kérdeztük a német gyökerekből eredő oktatási módszerről.  

- Olyan képzés, amelyből hiányzik a gyakorlati elem, lényegében nincs az egyetemeken - mondta a Pécsi Újság. hu érdeklődésre dr. Berke Gyula. - Hogy a szélsőséges példákat említsem, van, ahol a kötelező gyakorlat hat hét, ilyen például a jogászképzés, de van, ahol egy év is lehet, például a közgazdaság-tudományi karon. A duális képzés lényege azonban nem egyszerűen ez. Nem csupán arról van szó, hogy a hallgató a gyakorlatát meghatározott ideig bizonyos vállalatnál tölti, hanem olyan tantervet dolgozunk ki, melynek értelmében a tananyag egy részét az egyetemen, másik részét egy vállalatnál, illetve munkahelyen sajátítja el. Azt a képzés indítása előtt pontosan ki kell munkálni, hogy a tantárgyak közül melyeket, milyen formában sajátítják el a felsőoktatásban résztvevők.  Aki duális képzésre vállalkozik, másfél-kétszer annyi munkát végez a diplomáért, mint egy nem ebben a formában tanuló hallgató, hiszen ő a teljes oktatási anyag elsajátítása mellett ugyanígy teljesít a kijelölt vállalatnál, cégnél is. 

- A többletterhek mellett viszont igen sok előnye is van ennek a képzési formának. A hallgató közösségben dolgozik, magas színvonalú szakmai kultúrát sajátít el, s még el is helyezkedhet diplomázás után az adott cégnél.
- A felsőoktatási törvény szerint ez  nem univerzális megoldás minden szakmában. A jogalkotó helyesen járt el, amikor meghatározta azt az öt képzési területet, ahol lehetséges duális módon megszervezni az oktatást: ezek a műszaki, az informatikai, a természet-, az agrár- és gazdaságtudományos területek. Így a mi egyetemünkön a karoknak körülbelül a felét érinti ez a lehetőség. A döntő szempont az volt, hogy a gyakorlatigényes szakmákat valóban gyakorlatban sajátítsák el a diákok, ezzel könnyebben vezetjük be őket a munkaerő-piacra. 

- Hol tart a Pécsi Tudományegyetem a duális képzésre átállásban?
-  Az egész felsőoktatás átmeneti állapotban van. A szokásos felvételi eljárásban ilyen szakokat nem tudtunk hirdetni, mert kezdetben nem voltak biztosak a képzés sarokpontjai, amelyek mára körvonalazódnak.  A törvény lehetővé tette, hogy a nem így meghirdetett szakokon szükség szerint később duális képzést vezessünk be. A közelmúltban kellett meghatározni azokat a szakokat és a munkaadókat, amelyeknél ezek a képzések megvalósíthatók.  Elengedhetetlen lesz a partnercégek akkreditációja, ezért a kormány megalakította a Duális Képzési Tanácsot. A tizenhárom tagú felsőoktatási testület munkájában egyetemünk egy képviselője vesz részt. Azokat a vállalkozásokat, amelyeket be kívánunk vonni ebbe az oktatási formába, ezt megelőzően minősíti a tanács, megítéli, hogy alkalmasak-e a képzés megvalósítására. Jelenleg a Műszaki és Informatikai Kar volt olyan előkészítettségi állapotban, hogy ott elindulhat a duális képzés valamennyi alapszakon. Ez egyébként országos összevetésben is kiemelkedő eredmény. A kar hatalmas energiát fordított erre, megkereste a műszaki és informatikai képzésben érintett vállalkozásokat, mintegy félszáz esetben megállapodott velük. Hasonló feladat előtt áll a közeli jövőben a Közgazdaságtudományi és a Természettudományi Kar is. 

- Állandóan azt hallani, hogy egyre fogy a hallgatói létszám a pécsi egyetemen. Nincs, ami itt tartsa fiatalokat.

 - Az kétségtelen, a város, a megye, de még a régió is sok területen nagyon kedvezőtlen folyamatokat mutat: a népesedési adatokban, a munkalehetőségekben, az ipari, gazdasági fejlődési adatokban rosszak a mutatók. Ugyanakkor  a Pécsi Tudományegyetem változatlanul nagyon magas minőségű képzéseket nyújt, kiemelkedő képességű hallgatók kerülnek ki. A tehetséggondozás érdekében számos jelentős lépést is tettünk. Komoly probléma, hogy a kormányzat egyes szakokat - nem feltétlenül maradéktalanul megalapozott munkaerő-piaci elképzelések alapján - kifejezetten idegenkedéssel, elutasítóan kezel. Nem tartom helyes felsőoktatási politikának például, hogy a pécsi jogász és közgazdász képzésben gyakorlatilag elfogynak az állam által finanszírozott hallgatók. Ez alapvetően befolyásolja a szakok iránti keresletet. Úgy gondolom, nem előrelátó ez a szemlélet. A kormányzat sem hordja a zsebében a bölcsek kövét, nagyon erősen vitathatók a munkaerő-piaci várakozások, legalábbis az elmúlt negyed század tapasztalatai erre utalnak.  A folyamatok arra mutatnak, hogy az állam által finanszírozott férőhelyek meghatározó része Budapestre kerül, ez a régiónk amúgy is depressziós helyzetén tovább ront. Az utóbbi években nagyon komoly erőfeszítéseket tettünk ennek ellensúlyozására: elindultak az ösztöndíj-programok a karokon, kedvezményeket, támogatásokat nyújtunk a legjobb hallgatóknak. 

- Előre kellene tervezni, mennyi jogászra, közgazdászra és más végzettségűre lesz itt szükség hamarosan. Mert ha megjelenik egy amerikai cég, könnyen abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy nincs szakképzett munkaerő. Az egyetem részt tud venni az előretervezésben?
- Mintegy 25 éve látok a felsőoktatásban tervezési kísérleteket. A rendszerváltás után a piacgazdasági viszonyok között az első munkaerő kereslet-kínálat felmérése és tervezése hatalmas, magas színvonalú munka volt, ennek a realitását mintegy három év alatt megdöntötte az élet.  Nehéz hosszú távon olyan munkaerő-piaci tervezést készíteni, amire a felsőoktatási képzés épülhet. Azt tartom inkább fontosnak, hogy a felsőoktatás a változásokra nagyon gyorsan tudjon reagálni.  Ha például az említett amerikai cégnek képzett munkaerőre van szüksége, s ebben a pécsi felsőoktatás részt tud venni, azt nekünk egy pillant alatt meg kell tudni csinálni, adott esetben duális képzéssel is.

Hárságyi Margit - Fotó: Dittrich Éva