Babarcról Pécsen át vezetett Englenderné Hock Ibolya útja a német önkormányzat elnöki posztjáig

2019. november 30. szombat 17:10

Babarcról Pécsen át vezetett Englenderné Hock Ibolya útja a német önkormányzat elnöki posztjáig

Englenderné Hock Ibolya 1994 óta a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont munkatársa, 2010-től igazgatója, nemzetiségi szakértő, tankönyvszerző. Immáron a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnöke, az MNOÖ tevékenységének jelentős részét kitevő német nemzetiségi oktatás-nevelés rendkívüli tapasztalattal rendelkező szakembere. Lapunknak adott interjúban életéről, munkásságáról mesélt.  

 

- Már gyermekkorában is fontos volt a német nyelv?

- Babarcon nőttem fel, német nemzetiségi családban születtem. Az anyai nagyszüleimmel éltünk együtt, s ennek az volt az egyik nagy előnye, hogy gyerekkoromban németül beszéltek velem, alig tudtam magyarul. A nagymamám határozottan ragaszkodott a német nyelvhez, magyarul nem is igazán tudott. A háború vége előtt, 1944 karácsonyán őt is elhurcolták a német származása miatt kényszermunkára az akkori Szovjetunióba, málenkij robotra. Mindig azt mondta, hogy vele ennél borzasztóbb dolog már nem történhet, s éppen ezért őt már nem tudják megfélemlíteni annyira, hogy ne beszéljen németül, s hogy az ő unokái mindenképpen tudni fogják a nyelvet. Így én otthonról hozom a németséghez való kötődésemet, a hagyományok tiszteletét és származásom tudatos vállalását.

- Pécsre a továbbtanulás miatt érkezett?

- Igen, az általános iskola után a Leőwey Klára Gimnáziumban tanultam tovább német nemzetiségi tagozaton, amihez édesapám ragaszkodott. Én akkor még nem igazán érzékeltem, hogy ez egy tudatos választás részéről, mert németet máshol is tanítottak. A gimnáziumban is megerősödött az a nevelés, amit odahaza kaptam, a hagyományápolás fontos szerepet játszott, s itt tanultam meg, hogy hogyan kell néprajzi gyűjtést végezni. Tizenötéves koromban kezdtem a német néptáncokat, a női népviseletet gyűjteni, s ez indított el a pályámon.

- Miért éppen a tanári pályát választotta?

- Szüleim mindketten pedagógus végzettségűek, édesanyám már nincsen köztünk. Édesapám iskolaigazgató volt Babarcon, így nem volt olyan egyszerű a diákélet, mert az elvárás mindig magas volt. Ez döntötte el, hogy végül én is pedagógus lettem. A Pécsi Főiskolán végeztem először német-magyar szakon, közben férjhez mentem, s az utolsó évben született meg nagyobbik lányom, Petra. Ekkortájt szóltak a Leőwey Klára Gimnáziumból, hogy az egyik kolléganő szülési szabadságra megy, és hogy nem jönnék-e helyette tanítani. Így aztán a volt iskolámban lettem pedagógus, ami nagy kihívás volt. Nagyon szerettem ott lenni, de a középiskolai tanársághoz egyetemi végzettség kellett. Csak Budapesten lehetett akkoriban levelezőn elvégezni ezt a képzést, így az ELTE-n kezdtem meg a német nyelv és irodalom szakot. Nem volt egyszerű időszak, mivel a tanítás és a család mellett kellett járnom a fővárosba, ráadásul közben a második lányunk, Éva is megszületett, s folyamatban volt az építkezés is, sok szabadidőm nem volt. A férjem és a családom támogatása nélkül nem tudtam volna végigcsinálni.

Névjegy

Englenderné Hock Ibolya 1959 -ben született Babarcon. 1973-ban végzett a babarci általános iskolában, 1973-tól 1977-ig a Leőwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatán tanult. Tanulmányait a Pécsi Tanárképző Főiskola német-magyar szakán folytatta, majd az ELTE német nyelv és irodalom szakát is elvégezte. 2004-ben közoktatásvezetői diplomát szerzett. 1981-től 1991-ig tanította a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban, majd 1991-től 1994-ig a Janus Pannonius Tudományegyetem Német Nyelvészeti tanszékén. 1994-től 2019-ig a Koch Valéria Iskolaközpontban volt tanár, osztályfőnök, igazgató. 2019-től a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnöke. Férje Englender János építésztechnikus, két lányuk született. Englender Petra német-történelem szakos tanár, Englender Éva közgazdász. Öt unokája van, Léna, Olivér, Erik, Benedek és Ádám, akikkel imád foglalkozni. Maradék szabadidejében szeret foglalkozni a népszokásokkal, népviseletekkel. Másik kedvelt hobbija a főzés, a bablevesét és a gőzgombócát imádják az unokák.

- A német néptánccsoport alapítója volt a Leőweyben.

- Igen, gimnazista koromban sokat táncoltam én is, s 1973-ban megalapítottuk a néptánccsoportot a Leőweyben, ami még jelenleg is működik. Tanárként patronáltam a csoportot, a ruhák ápolásában az anyósom és a sógornőm segített sokat, a csoporttal pedig rengeteget utaztunk, nagyon élveztem.

- Hogyan került a Koch Valéria Iskolaközpont élére?

- Kaptam egy lehetőséget, a pécsi német tanszéken, módszertant taníthattam. Nehezen hagytam ott a középiskolát, de végül igent mondtam, mert nagyon szerettem a módszertant. Négy évet tanítottam ott, s ezzel párhuzamosan zajlott a Koch Valéria Iskolaközpont kialakítása is. A Belvárosi Általános Iskolában volt német nemzetiségi kétnyelvű képzés, amire rengeteg volt az érdeklődő, Petra lányom is ott tanult. Mivel túljelentkezés volt, a többi szülővel és a pedagógusokkal rákérdeztünk, nem lehetne-e bővíteni, párhuzamos osztályokat indítani. Sajnos erre nem volt lehetőség, így a város azt ajánlotta, ha találunk magunknak egy iskolát itt Pécsett, akkor ők támogatni fogják a kezdeményezést. Így kerültünk a Tiborc utcai iskolába, ami családi házas környéken van, nemzetiségi nyelvoktató iskola volt korábban is, a környéken sok sváb család lakott. Felnőttek a gyerekek, fogyott a gyereklétszám, így a Belvárosi Általános Iskola öt évfolyama egy az egyben átköltözött. 1994-ben a város és a kormány pénzéből felépült a gimnázium is, s ekkor eljöttem én is ide tanítani. Szépen lassan felépítettük az iskolaközpontot, saját gyermekemként tekintettem és tekintek máig is az intézményre. Nagyon szerettem, tanítani rendkívül jó volt. Sokáig voltam osztályfőnök, mindenki Ibi nénije. Majd 2002 szeptember elsejétől kerültem a gimnázium élére, ekkor ballagott el az utolsó osztályom. 2010-ben pedig megpályáztam az egész intézmény vezetését. Ekkor már két óvoda, és egy kollégium is hozzánk tartozott, amihez később a csatlakozott a Magyarországi Németek Pedagógiai Intézete is.

- Idén októberben pedig megválasztották a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnökének.

- Így van, ezt főállásban tudom csak elvégezni, úgyhogy le kellett mondanom az iskoláról, az igazgatóságról és a pedagógusságról. Nagyon nagy, és kemény döntés volt. Másfajta feladat és felelősség ez, őszintén szólva nem azért választottam, mert annyira szerettem volna ezt csinálni. De egy olyan időszak van mögöttünk, ami miatt úgy éreztem, muszáj elvállalnom. Hiányzott az állandóság a Magyarországi Németek szervezetében, vezetésében az előző elnök halála, majd a következő balesete miatt. A közgyűlésnek nagyon régóta tagja vagyok, és ők is úgy gondolták, hogy nekem kell ezt továbbvinni. A családom támogatása most is megvan, de nem igazán örültek a döntésemnek. Féltettek, s most is féltenek, de elfogadták. Az ő támogatásuk erősít továbbra is, s igyekszem a legjobb tudásom szerint elvégezni ezt a feladatot is, ameddig csak tudom.

Névjegy

Englenderné Hock Ibolya 1959 -ben született Babarcon. 1973-ban végzett a babarci általános iskolában, 1973-tól 1977-ig a Leőwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatán tanult. Tanulmányait a Pécsi Tanárképző Főiskola német-magyar szakán folytatta, majd az ELTE német nyelv és irodalom szakát is elvégezte. 2004-ben közoktatásvezetői diplomát szerzett. 1981-től 1991-ig tanította a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban, majd 1991-től 1994-ig a Janus Pannonius Tudományegyetem Német Nyelvészeti tanszékén. 1994-től 2019-ig a Koch Valéria Iskolaközpontban volt tanár, osztályfőnök, igazgató. 2019-től a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnöke. Férje Englender János építésztechnikus, két lányuk született. Englender Petra német-történelem szakos tanár, Englender Éva közgazdász. Öt unokája van, Léna, Olivér, Erik, Benedek és Ádám, akikkel imád foglalkozni. Maradék szabadidejében szeret foglalkozni a népszokásokkal, népviseletekkel. Másik kedvelt hobbija a főzés, a bablevesét és a gőzgombócát imádják az unokák.

Pauska P. - Fotó: Dittrich Éva