A hétvége legnagyobb lehúzása

2010. október 17. vasárnap 00:33

Ausztrál hüllő show a Tiborc utcában 500 forintért, de aztán kiderül, ez a kedvezmény.
Erre azért Kohn bácsi se mondaná, hogy ügyes...

Merthogy ezúttal a honpolgár gyerekek felhasználásával történő átvágásáról van szó. Nem tudom, a fiúk és a lányok, a vállalkozók, honnan jöttek (nem is érdekes talán), azt azonban megjegyeztük, hogy a pécsi Tiborc utcai suli sportcsarnokában mit csináltak.



Konkrétan: a héten kitettek néhány plakátot az isi környékén, ennek folyományaképpen pedig a gyerekek otthon jelentették, hogy "AUSZTRÁL HÜLLŐ SHOW" címmel kígyó, teknős, leguán stb. simogatás lesz szombaton, 500 forintért, úgyhogy menjünk.

Útközben, reggelenként, ahogy szállítottuk a srácokat a Tiborcba, ránéztünk a plakátokra is, azt hittük, egy kiállítás.

Apa, anya belemegy - egy órát ott leszünk, 500 forint per gyerek egy délelőtti programra nem olyan nagy pénz, apának "kísérőként" esetleg drágább lesz, de összesen kétezerből, feltehetőleg, kijövünk. Anya otthon marad a nagyobb harmadikkal (akit a leguánok már nem érdekelnek) és ebédet főz.

De nem ennyi az ár.

A sor hosszú, van időnk figyelni, ki mennyit fizet. Mire odaérünk a pénztáros hölgyhöz, kiderül, hogy nekünk (egy 9 és egy 11 éves gyerek plusz apa) 3500 a belépő. Még szerencse, hogy nem 2 ezerrel, hanem ráhagyással jöttem el otthonról, de mi történik itt?

A gyerekeknek kétszer 500, összesen 1000 forintot, a szülőnek viszont ezek szerint 2500-at kell fizetnie?  A tikettekre ugyanis nem írták rá, hogy mennyi a jegy ára.

Akkor hát mennyi is az annyi? 

Utólag jobban megnézem a tájékoztató lapot (az ember a pénztárnál, ha ott vannak a gyerekek, nem vitatkozik) s kiderül: az 500 forint nem a jegy ára (mint a beharangozóból sejthető volt), hanem a kedvezmény. Na, de mennyiből? Végül persze kimatekozom: a felnőtt jegy 1500, a gyerekeké 1000 forint per fő lehetett.

Az 500 forint, ami jegyárként a plakátokról lejött, s nem hangzott rosszul, hisz egy szombat délelőtti - egyébként, mint kiderült, nem gyenge, de nem is erős - órás gyermekprogramra még elviselhető is lenne, a pénztárnál többszörösére nőtt. (Végül 5800-at hagytunk ott, mivel két hüllős fotó is bejött ráadásként, így a tervezett szombat délelőtti költség közel háromszorosával zártunk - ja, és még egy bolti áron 100 forintos adag pattogatott kukoricáért is kifizettünk háromszázat.)

Mintegy ötszázan lehettünk a csarnokban - mondom, Kohn bácsinak ez nem tetszene. Persze, nekem sem tetszett, de voltak mások is, akik ezen a véleményen voltak.

Olyan átvágós, lehúzós fílingje volt. Így hát azt mondom, remélem, nem jut eszükbe egyhamar, hogy - legalábbis ilyen plakátokkal és jegyekkel - újra idejöjjenek. És akkor még visszafogott voltam...

P. Zs.