Szanyi Tibor esete az osztrák OMV-vel

A Mol elnök-vezérigazgatója szombaton interjút adott a Magyar Nemzetnek, melyben többek között arról is szó esik, hogy az osztrákok a pozsonyi finomítót a saját, schwechati finomítójuk egyik üzemegységeként szerették volna irányítani.
Ez vezetett oda, hogy végül a szlovákok a Mol mellett döntöttek a Slovnaft privatizációjakor, mivel a magyar olajtársaság a szlovákokkal közösen, partneri viszonyban akart egy jól működő csoportot létrehozni. Az OMV később sem tett le a terveiről, csak azt már más formában akarta megvalósítani.

Ha ugyanis az osztrákok az ellenséges felvásárlási ajánlatuk révén megkaparintották volna a Molt és a Slovnaftot, akkor nagy valószínűség szerint az uniós versenyszabályok miatt túl kellett volna adniuk valamelyik finomítójukon. A schwechati, a pozsonyi és a százhalombattai közül ez utóbbitól váltak volna meg a legszívesebben.

Feltételezések szerint már a kiszemelt vevő is megvolt az orosz Szurgutnyeftyegaz személyében, amely később egy az egyben meg is vette az OMV-től a Molban meglévő részvénycsomagját.

Hernádi Zsolt szólt az UD Zrt.-vel kapcsolatos lehallgatási botrányról is. Egy nemrég kiszivárgott hangfelvétel szerint az UD Zrt. vezetője, Tóth János ugyanis arról számolt be neki, hogy Szanyi Tibor MSZP-s politikus - aki több mint három éve az Országgyűlésben egyedüliként voksolt nemmel a stratégiai vállalatok védelméről szóló törvény szavazásakor - az osztrák OMV törekvései mellett érvelt.

A hangfelvételek január eleji kiszivárgása után Szanyi Tibor úgy fogalmazott a Népszabadságnak, hogy az „nettó baromság".

Azt állította, hogy az OMV és a Mol közötti háborúskodásról soha, egyetlen alkalommal sem tett említést, kivéve egyszer, amikor közgazdászhallgatóknak a dolog természetrajzáról tartott előadást. Az OMV-vel pedig mindössze annyi kapcsolata volt saját bevallása szerint, hogy egy alkalommal az osztrák nagykövet rezidenciáján vacsorázott, ahol az osztrák OMV vezérigazgatója is részt vett.

Szanyi azt is közölte, hogy már korábban is igyekeztek hírbe hozni az osztrákokkal. Az OTP Bank elsőszámú embere, Csányi Sándor ugyanis állítólag egyszer azt kérdezte tőle, miért bútorozott össze egy ügyvédi irodával az OMV-ügyben.

„De ez nem volt igaz, miként az is hazugság, hogy bárhol felléptem volna az osztrák vállalat érdekében" - jelentette ki a szocialista politikus, aki támadásba lendülve az ATV egyik műsorában majd azzal vádolta meg a Mol vezetését, hogy az „szó szerint megvásárolta" a lex Molként ismertté vált jogszabályt, amely az ellenséges felvásárlások elleni védelmét volt hivatva biztosítani.

Az viszont tény, hogy Szanyi Tibor igen élénk érdeklődést mutat a Mol sorsa iránt. Legutóbb például azzal a kijelentésével hívta fel magára a figyelmet, hogy a kormány azért fagyasztotta be a magán-nyugdíjpénztári átutalásokat, mert abból szándékozik megvenni a Mol 460 milliárd forintot érő, 21,2 százalékos, jelenleg az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában lévő részvénycsomagot.

Ennek kommentálására Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató akkor nem vállalkozott. Mint ahogy a Heti Válasznak fogalmazott: „Tíz éve vezetem Magyarország és a közép-európai régió egyik legszerteágazóbb tevékenységi körrel bíró társaságát, így sok minden belefér a munkakörömbe, de mégsem hiszem, hogy Szanyi Tibor szavait nekem kellene kommentálnom".

Igaz, három évvel ezelőtt, a lex Mol szavazása idején Hernádi Zsolt mégis kénytelen volt Szanyi Tibor „néhány nem helytálló megjegyzését visszautasítani. „A Mol először 2007-ben került Szanyi Tibor látókörébe és azóta is csak a tulajdonosváltások környékén élénkül meg irántunk az érdeklődése" - tette hozzá az olajvállalat elsőszámú embere.

Forrás: Heti Válasz