Reggeli lapszemle: virágzik az áldiplomák és bérvizsgák piaca

Magyar Nemzet: Magyarországon is virágzik a diplomagyártás, és bizony egyre többen próbálkoznak sokévnyi tanulás helyett gyorsan, olcsón felsőfokú oklevélhez jutni.

A lap keddi számában a helyzetet ismertetve megemlítik, hogy olyanok is akadnak, akik valódi diplomát szeretnének komoly erőfeszítések nélkül: ők bérvizsgázót alkalmaznak.

Azt írták, hogy az interneten hirdetik a hamis diplomákat, amelyek ára Makula György, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint 10.000 és 200.000 forint között mozog.

Ugyanakkor a cikk írója figyelmeztet: a hamis diplomát vásárlók jobb, ha tudják: nemcsak a hamisító követ el bűncselekményt, hanem az is, aki használja az okmányt.

A cikkben megemlítik azt is: legálisan működő internetes oldalon is hirdetnek olyan szolgáltatást, amelynek keretében tanárok pénzért oldanak meg házi feladatot.

Népszabadság: „A vörösiszap-lerakással ártalmatlanítható a hulladék", a hulladéklerakó létesítéséhez pedig egységes környezethasználati engedélyre van szükség, mondta ki a közelmúltban hozott jogerős végzésében a Fővárosi Ítélőtábla.

A lap keddi számában ismerteti a Fővárosi Ítélőtábla birtokukba került végzését, amellyel a bíróság véget vetett a Magyar Alumínium Zrt. vörösiszap-tározójánál bekövetkezett gátszakadás után keletkezett hatásköri vitának a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve a devecseri jegyző között.

A bíróság ugyan nem vitatta, hogy a szabályozás nem egyértelmű, ám kimondta: a vörösiszap-tározók a hatályos rendelkezések szerint bizonyosan a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Ilyen építmény pedig „csak a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel és a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető".

Az egyik feltétel az egységes környezethasználati engedély kiadásához szükséges eljárás lefolytatása, amely az ítélőtábla szerint kifejezetten a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik. A végzésből kitűnik, hogy az általános építésügyi hatósági jogköröket gyakorló jegyzőnek az ilyen létesítményekkel kapcsolatban nincs semmilyen feladata - írta a lap.

A cikkben felidézik, hogy a felügyelőség a katasztrófa után a jegyzőt szólította fel a hatósági eljárás lefolytatására, aki azonban hatáskörének hiányára hivatkozva megtagadta az intézkedést.

Ugyancsak idézik Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárt, aki a katasztrófát követően kijelentette: elfogadhatatlan, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó építményekre most a jegyző adhatja ki az építési engedélyt, miközben a környezetvédelmi hatóság nem ellenőrizheti például a vörösiszap-tározó gátját. Illés akkor közölte: törvénymódosítást kezdeményez, hogy a nagyobb ipari létesítményekkel kapcsolatos, továbbá a veszélyes anyagok gyártására, tárolására vonatkozó elsőfokú építésügyi hatósági jogköröket vegyék el a jegyzőktől, és azokat adják át a katasztrófavédelemnek vagy a környezetvédelmi felügyelőségnek.

(mti)