Reggeli lapszemle: Simor panasza

Magyar Nemzet: A Magyar Nemzet értesülése szerint Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke levelet írt az Európai Unió központi szerveihez, amelyben azt kifogásolta, hogy kétmillió forintra csökkentették a fizetését.

A napilap szerdai számában megjelent cikk szerint e dokumentum is közrejátszhatott az Európai Bizottság minapi levelének hátterében, amelyben magyarázatot kérnek arra, miért változtatta meg a kormány a jegybankelnök munkájának díjazását.

A jegybank vezére állítólag arról is panaszkodott, hogy a Magyar Fejlesztési Bankra és a Magyar Exporthitel Biztosítóra nem vonatkozik a korlátozás - ismerteti a lap.

A Magyar Nemzet érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályán tagadták, hogy Simor az Európai Bizottsághoz fordult volna levélben, ugyanakkor arra a kérdésre nem válaszoltak, hogy az Európai Központi Banknak írt-e levelet a jegybankelnök - olvasható a napilapban.

Világgazdaság: Ötször annyival nőtt a diploma nélküli magyarok munkanélküliségi rátája a gazdasági válság alatt, mint a diplomásoké - derül ki az OECD éves oktatásügyi jelentéséből, amelyet a szerdai Világgazdaság ismertet.

A magyar állam kevesebbet költ oktatásra, mint az OECD és az EU legtöbb tagállama, a tanulók számát tekintve viszont jó a helyzet: a húsz év alatti népesség nagyobb hányada jár iskolába Magyarországon, mint amennyi az OECD-átlag, és az idősebbek közt sem nagy az elmaradás.

Az elemzés legfőbb központi megállapítása: a képzettebbeket kevésbé érintette rosszul a gazdasági válság. A munkanélküliség növekedését így sem sikerült elkerülni, de a különbségek a végzettségi szintek adatai közt nagyok, Magyarország pedig azon államok egyike, ahol kiugró a differencia. Amíg a diplomások munkanélküliségi mutatója alig több mint két százalékkal emelkedett 2008-2009-ben, addig az alacsonyabb végzettségűeké közelítette a 11 százalékos növekedést.

A jelentés szerint nem áll jól Magyarország a felsőoktatás hallgatóinak mobilitását tekintve. A magyarországi egyetemisták és főiskolások 3,3 százaléka külföldi, ez a szám kevesebb, mint az OECD-átlag fele. A legtöbben északi szomszédunktól érkeznek, a külföldi hallgatók nyolc százaléka szlovák állampolgár. A magyarok legkedveltebb továbbtanulási helye Németország, a külföldön tanuló magyarok 27,3 százaléka jár ott egyetemre vagy főiskolára, de kiugróan népszerű Ausztria és Nagy-Britannia is - olvasható a Világgazdaságban.

(mti)