Reggeli lapszemle: Rehabilitálnák Jány Gusztávot

Magyar Nemzet: A köztársasági elnökhöz fordult kedden a második magyar hadsereg egykori parancsnokának védője, azt kérve: az államfő nevezze ki posztumusz vezérezredessé a háborús bűncselekmény miatt 1947-ben jogsértően elítélt és kivégzett Jány Gusztávot - ismerteti a szerdai Magyar Nemzet.

A napilap cikke felidézi, hogy a volt tisztet a Legfelsőbb Bíróság 1993-ban felmentette a koholt vádak alól.

A szovjet haderő hatvannyolc éve, 1943. január 12-én indította meg támadását a Don-kanyarnál harcoló második magyar hadsereg ellen, majd a következő napokban több helyen áttörte a frontot. A kétszázezer fős magyar sereg parancsnoka Jány (Hautzinger) Gusztáv vezérezredes volt. Súlyos veszteségek után, 1943 nyarán hozzávetőleg 85 ezer magyar katona térhetett haza. Jány ezután visszavonult és nem volt hajlandó a németekkel és a nyilasokkal együttműködni. A szovjet előrenyomulás elől Bajorországba távozott, majd onnan önként tért vissza Magyarországra, és jelentkezett a hatóságoknál.

A honvédelmi miniszter 1945. június 19-én Jányt háborús bűnösnek nyilvánította, lefokozta és kicsapta a hadseregből. A Budapesti Népbíróság 1947. október 4-én háborús bűntettért golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet november 26-án végrehajtották - ismerteti a cikk.

A Legfelsőbb Bíróságnak 1993-ban nem volt lehetősége rá, hogy az 1945-ös miniszteri jogsérelmet orvosolja, azaz visszahelyezze Jányt tiszti rangjába. Ezt csak a köztársasági elnök, a hadsereg főparancsnoka teheti meg. Galli István ügyvéd szerint a posztumusz vezérezredesi kinevezés állíthatná vissza a 64 éves korában kivégzett tiszt katonai becsületét - olvasható a Magyar Nemzetben.

Népszabadság: Közérdekű adat eltitkolása miatt nyomoz a Fővárosi VI-VII. Kerületi Ügyészség a Magyar Orvosi Kamara ellen, miután Keszthelyi Gyula tardi háziorvos kifogásolta, hogy a köztestület több törvényben előírt adatot - közöttük Éger István elnöki tiszteletdíját - nem tesz közzé - ismerteti a szerdai Népszabadság.

A napilap cikke felidézi, hogy ezzel a kérdéssel 2005-ben már foglalkozott az adatvédelmi biztos hivatala is, és akkor az elnöknek szóló levélben közölte állásfoglalását, amely szerint Éger Istvánnak nyilvánossá kellene tennie tiszteletdíjának az összegét. Ez nem történt meg.

A Népszabadság lapzártájáig Éger István nem reagált a lap írásban is feltett kérdéseire. Az ügyészségi nyomozás hírére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága is vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a kamara eleget tett-e ennek a kötelezettségnek vagy sem - tájékoztatta a Népszabadságot Gui Angéla kommunikációs vezető.

Szócska Miklós államtitkár két hete, a kamarai tagságról szóló vita kapcsán hozta szóba Éger István fizetését - egészen pontosan az elnök kétmilliós igényét rótta fel -, amiről valójában hivatalosan semmit nem lehet tudni - ismerteti a napilap.

(mti)