Reggeli lapszemle: „Nincs Sukoró-ügy, csak Gyurcsány fejét akarják”

Magyar Nemzet: Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára szerint az elszámoltatás a nulladik lépés a korrupció elleni fellépésben, de azt szolgálja, hogy a bíróságok 3 milliárd, az ügyészség kifejezetten a korrupció visszaszorítására 1 milliárd forintot kaptak, és bővültek a vádhatóság nyomozati jogosítványai is - írta a Magyar Nemzet.

A lap pénteki számában megjelent interjúban az államtitkár elmondta: a korrupciós ügyek felderítését segítheti az, hogy a jövőben az ügyészségnek is megadatott az a lehetőség, amely a rendőrséget már régóta megilleti, vagyis - engedéllyel - a vádhatóság munkatársai is bevethetnek titkosszolgálati eszközöket. A hivatali bűntettek súlyosabb eseteiben ugyanis kizárólag a vádhatóság nyomozhat.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a korrupció elleni fellépést is erősíthetné az elképzelések szerint egy önálló egységes közigazgatási bírósági rendszer felállítása, amelyben e bíróságok közérdekvédelmi feladatokat is elláthatnának. E fórumok ellenőriznék az egyes állami önkormányzati döntések célszerűségét, indokoltságát, emellett vizsgálnák a közpénzek felhasználásának mikéntjét, és a politikusok felelősségének kérdésében is állást foglalhatnának. Van olyan javaslat, amely szerint a közbeszerzéseknél felmerülő jogi problémák rendezése is e testületek feladat lenne - jegyezte meg az államtitkárt.

Rétvári Bence - hangsúlyozva, hogy az önálló közigazgatási bíróságok kialakítása csak egy javaslat, amelyről az Országgyűlés tavasszal, az alkotmány vitájában dönt - úgy vélte: ha a képviselők elfogadják az elképzelést, megítélése szerint még ebben a ciklusban megalakulhatnak a közigazgatási és közérdekvédelmi bíróságok.

Népszabadság: Tátrai Miklós szerint a Sukoró-ügyben az ügyészségi nyomozást a politika befolyásolja, bűncselekmény nem történt, az eljárás fő célpontja Gyurcsány Ferenc volt - írta a Népszabadság.

A lap pénteki számában megjelent interjúban Tátrai kijelentette, hogy a Sukoró-ügy kapcsán szerinte félrevezették a politikusokat. "Hallottam például egy olyan, a beruházásban ellenérdekelt csoportról, akik az ingatlancsere-szerződés aláírása után azzal keresték meg az akkori ellenzéket, hogy jogsértések történtek, melyekben Gyurcsány Ferenc felelőssége megfogható. Csakhogy ezt elfelejtették ellenőrizni... Egy idő után az ügy túlnőtt önnmagán, s a politikai kommunikációban a volt miniszterelnök végleges kiiktatásának szinonímájává, presztizsüggyé vált" - mondta Tátrai.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezetője, aki a bíróság által megszüntetett előzetes letartóztatása után első alkalommal nyilatkozott, úgy véli: azt, hogy a vizsgálat fő célpontja a volt miniszterelnök, igazolja az a tény is, hogy az ügyben a nyomozást nem a BRFK, hanem a Központi Nyomozó Főügyészség végzi, miközben a telekcseréről az MNV saját hatáskörben döntött.

Tátrai szerint "furcsa helyzet", hogy az ügyészség biztos abban: a szerződött ár rossz, és bűncselekmény történt, miközben az ügyben - három az ügylet megkötése előtt, kettő azt követően - készült öt értékbecslés közül egyetlen egy, az ügyészség által rendelt mutat ki a szerződött értéknél magasabbat, s a bíróság még első fokon sem hozott döntést az MNV által az ingatlanok értékének megállapítására indított perben.

Az MNV volt vezetője úgy véli, előzetes letartóztatásának indoka az volt, hogy az eredmény látszatát produkálja, és "feltételezhették, hogy a valódi célszemélyre terhelő vallomást tudnak" belőle kicsikarni, hiszen az érdemi nyomozati tevékenység már a letartóztatása előtt lezárult.

(mti)