Reggeli lapszemle: NBH-anyag a Youtube-on

Magyar Nemzet: Vizsgálatot indított az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), miután újabb, a titkosszolgálatok által rögzített hanganyagokat tettek fel a YouTube videomegosztó portálra - olvasható a csütörtöki Magyar Nemzetben. 

A napilap információi szerint az AH azt vizsgálja, hogy a hangfelvételek között található-e olyan, amelyet a polgári elhárítás nem adott át a nyomozó hatóságnak, amikor a lehallgatási üggyel összefüggésben eljárások indultak.

A Magyar Nemzet úgy tudja, a vizsgálat eddigi eredményei alapján a most közzétett beszélgetéseket azoknak a korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) állományában dolgozó munkatársaknak a közreműködésével rögzítették, akiknek a nyugdíjazását még Laborc Sándor, a szervezet korábbi főigazgatója hagyta jóvá.

A cikk szerint a telefonlehallgatások folytatására jogosult Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nem volt hajlandó részt venni az UD Zrt. elleni akcióban, ezért azokat nem a szakszolgálat bázisán, hanem külső helyszínekre "kihajtott" telefonvonalakon végezték. Nemzetbiztonsági berkekben valószínűsítik, hogy tömegével kerülhettek ki telefonlehallgatások során rögzített hanganyagok a polgári titkosszolgálatoktól - tartalmazza az írás.

A Magyar Nemzet meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta: nem zárható ki, hogy a szervezettől távozott személyek más üggyel összefüggésben is nyilvánosságra hozhatnak hangfelvételeket.

A cikk felidézte az internetre felkerült lehallgatott telefonbeszélgetéseken az UD Zrt. vezetői tárgyalnak például Csányi Sándor OTP-vezérrel, a feleségével, illetve Hernádi Zsolt Mol-elnökkel.

Népszadabság: Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint méltányolható a társasházak kamerás védelem iránti igénye - olvasható a Népszabadság csütörtöki számában.

A napilap az állásfoglalást ismertetve azt írta: Jóri András ezért a társasházakról és a lakásszövetkezetekről szóló törvény módosítását javasolja a kamerás védelem kiépítésének könnyítésére. Az ombudsman csak a közös tulajdonú helyiségekben, és kizárólag emberi élet, illetve vagyonvédelem érdekében engedné a bekamerázást.

Elképzelései szerint a kamerák felszereléséhez a tulajdonostársak legalább háromnegyedének hozzá kellene járulnia, és azok akkor működtethetők, ha a jogsértő cselekmények megelőzése, valamint bizonyítása más módszerrel nem érhető el. A kamerák e mellett nem irányulhatnának a tulajdonostársak külön tulajdonában álló lakások, helyiségek bejáratára - tartalmazza az állásfoglalás.

A Népszabadság beszámolt arról is: a hatályos szabályozás szerint minden tulajdonos hozzájárulására szükség van a társasházak közös használatú területein történő képfelvétel rögzítéséhez. Az adatvédelmi biztoshoz ugyanakkor számos panasz érkezik, amelyek arra mutatnak rá, hogy a tömeges jogsértés jellemző e területen, a társasházak többsége ugyanis akkor is kiépíti a kamerarendszert, ha nem minden lakó, csupán a többség támogatja a döntést.
Jóri András viszont úgy látja: a kamerás védelem iránti igény viszont a lakók nagy többségének támogatása mellett méltányolható.

(mti)